A Greenpeace Magyarország szerint súlyosan sérti Magyarország Alaptörvényét és az Európai Unió több irányelvét és rendeletét a kormányrendelet, amely lehetővé teszi fosszilis beruházások engedélyezését Natura 2000 védettség alatt álló területeken. A kormányrendelet alapján közösségi szinten védett élőhelyeken olaj- és gázkitermelési projektek indulhatnak. Mivel ezek a beruházások jelentős, akár visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozhatnak, a Greenpeace a rendelet hazai alkotmányossági felülvizsgálatát, illetve az Európai Bizottság vizsgálatát is kezdeményezte.

A Greenpeace szerint a 208/2025. (VII. 17.) Kormányrendelet:

  • ellentétes az Alaptörvény P) cikkével, amely kimondja, hogy „Magyarország védi a természeti örökséget, különösen a biológiai sokféleséget, a földet, a vizet, a levegőt, a természeti erőforrásokat és a kulturális értékeket”;
  • szembemegy az Alaptörvény XXI. cikkével is, amelyből már az Alkotmánybíróság is többször levezette, hogy az elért védelmi szinttől való visszalépés tilos;
  • súlyosan sérti az Európai Unió élőhely- és madárvédelmi irányelveit is, melyek világosan tiltják a védett természeti értékek veszélyeztetését gazdasági érdekekre hivatkozva;
  • ellentétes az Európai Unió azon céljával, amely szerint a metánkibocsátást 2030-ig 45%-kal kell csökkenteni.

A Greenpeace felhívja rá a figyelmet, hogy a kormány az érintett rendeletet mindenféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül, a civil szervezetek teljes kihagyásával fogadta el, ezzel megsértve az átlátható jogalkotás és a részvétel elvét is. Az, hogy a kormány éppen a klímaválság idején segíti elő a fosszilis energiahordozók kiaknázását a legértékesebb természetes élőhelyeken, szembemegy a nemzetközi vállalásokkal és a józan ésszel egyaránt.

„Ha egy rendelet alapján a különösen káros tevékenységek is megengedettek a papíron védett területeken, akkor mit jelent még a védelem? A valódi közérdek az élővilág védelme. A védelem kiüresítése ezzel megy szembe” – nyilatkozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse. „A rendelet valódi társadalmi haszon nélkül okozhat súlyos károkat. A hazai energiabiztonságot, az energiaszegénységben élők helyzetét nem az újabb fosszilis kitermelések, hanem átfogó szigetelési program és a helyi megújulókra alapozás segítené igazán. Rendszerszinten az energiatakarékosságnak kell előtérbe kerülnie, és javítani kell az energiahatékonyságot is” – tette hozzá Pribéli.

A Greenpeace arra kérte az országgyűlési pártok vezetőit, illetve az Alapvető Jogok Biztosát, hogy éljenek az Alaptörvény által biztosított jogukkal, és kezdeményezzék a rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát. Emellett a szervezet kérte az Európai Bizottságot is, hogy indítson vizsgálatot, hogy a magyar kormányrendelet sérti-e az uniós környezet- és természetvédelmi irányelveket.

„A világon számos olajkatasztrófa mutatta meg, hogy ez az iparág mekkora környezetkárosítással járhat. A közelmúltban Gárdony környékét szennyezte el egy meghibásodott MOL-olajvezeték, de Békésben is okozott az üzemszerű gázkitermelés határérték feletti légszennyezést. Elfogadhatatlan, hogy hazai védett területeinket tegyük ki ilyen veszélyeknek, ezért minden hazai és uniós jogi lehetőséget is ki fogunk használni, hogy elérjük a rendelet visszavonását” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.