Mikroműanyagokat találtak a világ két legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé és a Danone műanyagtasakos bébiételeiben. A Greenpeace International megbízásából készült vizsgálat eredményei aggályokat vetnek fel a csecsemőknek szánt termékekkel kapcsolatban.
Az Apró műanyag, nagy probléma: a műanyagtasakos bébiételek rejtett kockázatai című jelentés részletesen bemutatja a Nestlé Gerber és a Danone Happy Baby Organics termékeinek laboratóriumi vizsgálatát, melynek során minden elemzett mintában mikroműanyag-részecskéket találtak. Ezek a márkák a hazai piacon is beszerezhetőek, de csak kevés helyen kaphatók.
Mind a csomagolásban, mind magában az ételben megtalálták ugyanazokat a vegyi anyagokat [1], amiből arra lehet következtetni, hogy maga a műanyag csomagolás lehet a szennyező forrás, így a csecsemők minden egyes elfogyasztott tasakkal potenciálisan több ezer mikroműanyag-darabnak lehetnek kitéve.
Graham Forbes, a Greenpeace USA globális műanyagkampányának vezetője szerint: „Ez a kutatás intő jel minden szülő számára, akik bíznak abban, hogy az ismert márkáknál a gyerekek egészsége az első. A Nestlé-nek és a Danone-nak egyértelmű választ kell adniuk arra, hogy mit tesznek azért, hogy eltávolítsák a mikroműanyagokat és a vegyi anyagokat a csecsemőknek szánt termékeikből.”
A vizsgálat legfontosabb megállapításai:
- A kutatók minden gramm vizsgált bébiételben átlagosan akár 54 mikroműanyag-részecskét is találtak a Nestlé Gerber tasakjaiban, és 99 részecske is előfordult a Danone Happy Baby Organics termékeiben. Ez azt jelenti, hogy egy teáskanál bébiételben 270 (Gerber), illetve 495 (Happy Baby Organics) mikroműanyag-darabka is lehet.
- A tanulmány becslése szerint egyetlen Gerber tasak több mint 5000, egy Happy Baby Organics tasak pedig több mint 11 000 mikroműanyag-részecskét tartalmazhat.
- A vizsgálat számos, műanyagokhoz köthető vegyi anyagot is azonosított mind a csomagolásban, mind az élelmiszerekben, köztük egy Gerber mintában olyat is, ami feltételezett hormonrendszer-károsító anyag [2].
- A kutatás arra utal, hogy összefüggés lehet a tasakok belső bevonataként használt polietilén és a bébiételekben talált mikroműanyagok egy része között.
Az összenyomható műanyag tasakok („pouchok”) az elmúlt években rendkívül gyorsan elterjedtek a bébiételek csomagolásában világszerte, amit az intenzív marketing, valamint a korlátozott alternatív választék is jelentősen erősített. A csomagolóanyagok közül ez a leggyorsabban növekvő szegmens: éves szinten 8,18%-os növekedést várnak 2031-ig, miközben már 2025-re a globális piac 37,15%-át tette ki a tasakos csomagolás, megelőzve ezzel minden mást, köztük a hagyományos üvegeket is.
Naponta több millió terméket értékesítenek ilyen csomagolásban, ami azt jelentheti, hogy csecsemők milliói fogyaszthatnak mikroműanyagot is a bébiétellel. Ráadásul a csecsemők különösen érzékenyek lehetnek rá, mert szerveik még rohamos fejlődésben vannak, és a testsúlyukhoz képest arányosan több táplálékot fogyasztanak.
A tasakos csomagolási trend egy szélesebb körű folyamat része: világszerte rohamosan növekszik a műanyaggyártás és -felhasználás, amelyet elsősorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket előállító multinacionális vállalatok ösztönöznek. A csomagolóanyagok adják a globális műanyagtermelés körülbelül 40%-át, és ebből is az egyik leggyorsabban növekvő szegmens a rugalmas, többrétegű műanyagoké – például a bébiételes tasakoké és zacskóké –, amelyeket rendkívül nehéz újrahasznosítani, és Földünk egyes régióiban jelentős szennyezőforrásnak számítanak.
A Nestlé és a Danone többször is a világ legnagyobb műanyagszennyezői között voltak a Break Free From Plastic mozgalom globális márkavizsgálatai alapján.
A Greenpeace felszólítja a Nestlét és a Danone-t, valamint az összes többi bébiételgyártót, hogy haladéktalanul vizsgálják ki termékeiket és bizonyítsák be, hogy nem teszik ki a gyerekeket egészségügyi kockázatoknak. A zöldszervezet emellett azt várja a gyártóktól, hogy vállalják fel a műanyag csomagolások fokozatos kivezetését, és térjenek át nem mérgező, műanyagmentes, újrahasználható alternatívákra.
Miközben a kormányok az ENSZ globális műanyagegyezményéről tárgyalnak, a Greenpeace a tárgyalófeleket is sürgős fellépésre ösztönzi: a szóban forgó termékek betiltását, a műanyaggyártás visszaszorítását követeli, valamint azt, hogy a döntéshozók vessenek véget az ellenőrizetlen és szabályozatlan műanyag- és vegyianyag-szennyezésnek, amely az emberi egészséget is veszélyezteti.
„A műanyagszennyezés nemcsak a környezetünket pusztítja, hanem a szervezetünkbe is bekerül, már csecsemőkortól kezdve. Világosan kell látni, hogy az élelmiszercsomagolás megválasztását a vállalatok profitja, nem pedig az emberi egészség szempontjai vezérlik. A műanyaggyártás visszaszorítása és a káros vegyi anyagok kiiktatása elengedhetetlen a gyermekeink egészségének védelméhez.” – mondta Graham Forbes.
[1] A vizsgálatot a norvégiai SINTEF Ocean végezte 2025-ben a Greenpeace International megbízásából. A kutatás során két termékből vizsgáltak három-három tasakot: a NestléGerber márkájú joghurtos püréjéből, valamint a Danone Happy Baby Organics márkájú gyümölcspüréjéből. A termékeket a kereskedelmi forgalomban kapható állapotukban elemezték, melegítés nélkül.
A mikroműanyagok kimutatása élelmiszerekben jelenleg még fejlődő kutatási terület, ezért az alkalmazott módszerek bizonytalanságokkal járnak. Egyes műanyagok „ujjlenyomatai” laboratóriumi elemzés során nagyon hasonlíthatnak természetes anyagokéra, így bizonyos részecskék azonosítása – különösen a polietiléné – csak feltételesnek tekinthető. A kutatók ugyan igyekeztek kiszűrni a téves azonosítás lehetőségét és a laboratóriumi háttérszennyezést, de teljes bizonyosság nem minden esetben garantálható. Ugyanakkor a vizsgálat szerint a bébiételben talált egyes műanyag-részecskék a csomagolóanyagban is jelen voltak, ami valós kitettségi kockázatra utal.
[2] A csomagolásban és a joghurtban egyaránt kimutatott egyik vegyi anyag a 2,4-di-terc-butilfenolként (2,4-DTBP) az emberi egészségre és a környezetre veszélyesnek tartják, összefüggésbe hozták hormonrendszert károsító hatásokkal, és felmerült az is, hogy úgynevezett „obezogénként” hozzájárulhat az elhízás kialakulásához.
