A nukleáris szennyezés ott van az erdőben, a földben, az állatokban és az emberekben

Budapest, 2016. április 26. – A csernobili atomerőmű-baleset 30 éve történt. Hatására 150 000 km²-nyi földterület vált sugárszennyezetté, ahol 8 millió ember élt. Életük és életterük még hosszú éveken át magán viseli a katasztrófa nyomait: genetikai mutációk növényekben, állatokban; fogyatékosság, depresszió és rákos megbetegedések az emberek esetében. A romok eltakarítására máig nincs megoldás. A fukusimai és csernobili katasztrófák örökségével felelőtlenség az atomenergiában gondolkodni. A megújuló energiarendszerek kiépítése az egyetlen környezetvédelmi és társadalmi szempontból is járható út.

1986. április 26-án felrobbant a 4. számú reaktor, melynek hatására óriási területek szennyeződtek el. Százezreket kellett kitelepíteni a környékről, de egész Európa érintetté vált. A hírről a svéd hatóságoktól értesült a világ, ugyanis a szovjet kormány eleinte titokban tartotta a balesetet. A Csernobilt övező kb. 4700 km²-nyi, Veszprém megyényi terület máig tiltott zónának minősül, ahová tilos visszaköltözni. És még tilos lesz több tízezer évig. [1]

Csernobil után 30 évvel máig 5 millióan élnek sugárszennyezett területeken Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban. Az oroszországi Brjanszki terület legtöbb települését „evakuációs zónaként” sorolták be a magas sugárzási szintek miatt, ám lakosaikat soha nem evakuálták. Noha a sugárzás szinte egyáltalán nem csökken, évről évre egyre kevesebb pénzt fordítanak védőintézkedésekre. Csernobil térségében megszüntették a környezeti és élelmiszerügyi monitoring programokat. [2]

A Csernobil körüli erdők, ahonnan a helyiek a tüzelőfát gyűjtik, máig szennyezettek; éppúgy, mint a talaj, amelyben az élelmiszereket termesztik, és a folyók, amelyekből a halakat fogják. A Csernobiltól 200 kilométerre lévő Rivnei területen a Greenpeace által vett 50 tehéntejmintából 46 haladta meg a felnőttekre vonatkozó egészségügyi határértékeket, és az összes minta túllépte a gyermekekre vonatkozó egészségügyi határértékeket. Az Ukrajna és Oroszország több területéről vett hal-, gabona- és gombaminták is meghaladták a megengedett határértéket. [2]

Három évtizeddel a baleset után kimutatható, hogy a sugárzás hatására megemelkedett a pajzsmirigy-, emlőrákos megbetegedések és a fogyatékosságok aránya, valamint nőtt a halálozások száma. A túlélők közül rengetegen szenvednek mentális és neuropszichiátriai betegségekben. A csernobili baleset az élővilágra is hatással volt. A szennyezett területeken csökkent a madarak agymérete, és megnövekedett körükben a rákos megbetegedések és az albinizmus gyakorisága. [3]

A katasztrófa óta eltelt 30 év, és továbbra sem látszik, hogy valaha fel fogják-e tudni számolni a baleset által hátrahagyott, veszélyesen sugárzó romokat. A sebtében épített szarkofág helyett újabb védőburok építése vált szükségessé. Ezt jövőre tervezik befejezni, de csak 100 évre nyújt megoldást a szükséges több tízezer év helyett. [4]

„A nukleáris ipar és a kormányok igyekeznek elhitetni velünk, hogy egy nukleáris katasztrófa után az emberek élete egy idő után visszaáll a normális kerékvágásba. Azonban a rendelkezésre álló bizonyítékaink alapján ez nem igaz” – mondta Perger András, a Greenpeace energiakampány-felelőse.

A Greenpeace álláspontja szerint a fukusimai és csernobili atomerőmű-katasztrófák után felelőtlenség az atomenergiában gondolkodni. Halaszthatatlanul át kell állni a megújuló energiaforrások használatára, amelyek 2050-re már 100%-ban biztonságos és tiszta energiával tudnák fedezni a világ energiaszükségletét. [5]

Jegyzetek:
[1] 15 dolog, amit eddig talán nem tudtál Csernobilról:
http://greenpeace.blog.hu/2016/04/25/15_dolog_amit_eddig_talan_nem_tudtal_csernobilrol

[2] A Greenpeace Nuclear Scars: The lasting legacy of Chernobyl and Fukushima (Nukleáris sebhelyek: Csernobil és Fukusima velünk élő öröksége) (2016) című legújabb tanulmánya a fukusimai és csernobili nukleáris balesetek máig tartó hatását tárja föl. A jelentés egyaránt támaszkodik tudományos kutatási eredményekre, a túlélők életútjának bemutatására és a Greenpeace szakértői által Japánban, Ukrajnában és Oroszországban végzett sugárzásmérésekre.
A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Fukusima-5-Csernobil-30-atom-helyett-forduljunk-a-megujulok-fele/Nuklearis-sebhelyek-Csernobil-es-Fukusima-velunk-el-hagyateka/
A teljes tanulmány angol nyelven:
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2016/Nuclear_Scars.pdf

[3] A Greenpeace Radiation Reloaded, Ecological Impacts of the Fukushima Daiichi Nuclear Accident 5 years Later (2016) című jelentése a Fukusima prefektúrában található erdők, folyók, árterületek, torkolatok radioaktív szennyezettségét vizsgálja. http://www.greenpeace.org/japan/Global/japan/pdf/GPJ-%20Fukushima-Radiation%20Reloaded%20Report.pdf
Genetic and Ecological Studies of Animals in Chernobyl and Fukushima:
http://jhered.oxfordjournals.org/content/105/5/704.full

[4] Chernobyl: 30 years later
https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2018/10/0eaa3394-0eaa3394-nuclear_scars.pdf

[5] Az Energia[Forradalom] 2015 tanulmány legfontosabb üzenetei:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/100-megujulo-energia-mindenkinek/EnergiaForradalom-2015/
Az Energia[Forradalom] 2015 című teljes tanulmány itt érhető el angolul:
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/climate/2015/Energy-Revolution-2015-Full.pdf
A tanulmányról készült 12 oldalas összefoglaló (angolul):
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/climate/2015/Energy-Revolution-2015-Summary.pdf