Budapest, 2008. július 11. – 2008. július 7-én délelőtt, a karbantartó személyzet egy javítási munka közben nem tartotta be a biztonsági szabályokat, ezzel a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) jegyzett rendellenesség történt a Paksi Atomerőműben. A hétfői rendellenesség, majd annak kommunikációja jól rávilágít a Paksi Atomerőmű biztonsági kultúrájának hiányosságaira, illetve a nyílt tájékoztatási politika helyett alkalmazott elhallgatási politikára.

A rendellenességről csak éjjel adott minimális információt az Atomerőmű, majd másnap folytatódott a történtek szokásos eljelentéktelenítése olyannyira, hogy az Atomerőmű kommunikációjának hatására az utolsó hírekben már az incidens veszélyeit is kétségbevonó állítások fogalmazódtak meg.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által megadott INES definíciója szerint csak a „skála alatti”, nullás, avagy csak a „skálán kívüli” eseményeknek nincs nukleáris biztonsági vonatkozása.

Lásd: http://www.iaea.org/Publications/Factsheets/English/ines.pdf

„…Events are classified on the Scale at 7 levels; the upper levels (4-7)
are termed accidents and the lower levels (1-3) incidents. Events which have no safety significance are classified below scale at level 0 and are termed »deviations«. Events which have no safety relevance are termed »out of scale«.”

Azaz minden, a skálán jegyzett esemény biztonsági hiányosságokra is rámutat. Fontos megjegyezni, hogy az EU energiapolitikája sem pro, sem kontra nem foglal állást a nukleáris áramtermeléssel kapcsolatban, ám egy, a költségeket tovább növelő dolgot tisztán és világosan kimond: mindenhol javítani kell a biztonsági körülményeket.

A Greenpeace egyetért azon megállapítással, hogy a nukleáris energiatermelésnél érvényesülnie kellene a háromszoros biztonsági követelményeknek (3S = safeguarding, safety and security), ám az igazság az, hogy ezt 50 év alatt sem sikerült elérni sem a folyamatos fejlesztésekkel sem pedig óriási, a nukleáris szektornak évtizedeken át nyújtott állami támogatásokkal sem. A valóságban ma is rizikós reaktorok üzemelnek, halálos hulladékot termelve amivel senki nem tudott eddig még véglegesen mit kezdeni, s így egyre növekszenek a proliferációs veszélyek és más biztonsági kockázatok, nőnek az atomenergetikához kapcsolódó költségek.

További információ itt olvasható.

A hétfői „esemény” egy újabb emlékeztető arra, hogy bármikor óriási bajba sodorhat mindenkit a nukleáris áramtermelés. Az emberi hiba mindig is jelen volt, van és lesz ebben az iparágban is – ám az atomerőműben végzett gondatlan, felelőtlen munkáknak egészen más nagyságrendű következményei lehetnek.

A világnak, s benne Magyarországnak is Energiaforradalomra van szüksége. A Greenpeace Magyarország Egyesület 2007-ben megjelentette az „Energia[Forradalom]: A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században” című tanulmányát.

Az Energia[Forradalom] frissített és átdolgozott, 2011-es kiadása itt elérhető.

„Az atomenergia kiváltását az energiahatékonyság maximalizálásával és a megújulók elterjesztésével, a decentralizált rendszerek felé való elmozdulással lehetséges megvalósítani. Időt és újabb roppant összegeket pazarolni a nukleáris áramtermelés túlélésének biztosítására felelőtlenség, és mindössze arra jó, hogy forrásokat és figyelmet von el a valódi, egyszerűbb, gyorsabban alkalmazható, fenntartható és biztonságos technológiai megoldásoktól, illetve a fogyasztáscsökkentéshez szükséges szemléletformáló intézkedésektől.

A ködös nukleáris jövőképben mindössze egy olyan roppant drága, veszélyes út rémlik fel, amin haladva sajnos a befektetett összegekhez képest csak nagyon kicsi, s túl későn érkező kibocsátáscsökkentések várhatóak. Nem szabad arra mennünk” – mondta el Rohonyi Péter, a szervezet kampányfelelőse.