Budapest, 2020. december 10. – Az Unió 2030-as klímacéljairól az Európai Tanács mai nappal kezdődő ülésén kell döntenie a tagállamok vezetőinek. A Greenpeace azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy megállapodás szülessen a klímacélokról és Magyarország számára minél hamarabb elérhetőek legyenek azok az uniós források, amelyekkel hazánk gazdaságát egy valóban fenntartható pályára lehet állítani a koronavírus okozta gazdasági válságot követően.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

A tagállamok vezetőinek nem csak az uniós mentőcsomagról és a 7 éves költségvetésről, de az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési céljairól is meg kell állapodnia az Európai Tanács december 10-11-i ülésén.

A tét hatalmas: a koronavírus okozta gazdasági válságból úgy kell talpra állítani a tagállamok gazdaságait, hogy egyúttal a klíma- és ökológiai válságot is megfékezzük. Ehhez a tudomány szerint 65%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre van szükség az Európai Unióban 2030-ig, a jelenleg vállalt 40% helyett.

A mostani EU-csúcsra érkező tagállamok többsége csak 55%-ra emelné a vállalást, ami továbbra is jócskán elmarad a szükséges 65%-tól. Az 55%-os szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ráadásul tovább gyengítenék azzal, hogy a kibocsátáscsökkentésbe beleszámítanák a természetes szén-dioxid-nyelők (pl. erdők, gyepek) hatását. Ezzel valójában csupán 51-53%-kal csökkennének az üvegházgáz-kibocsátások.

Kifejezetten aggasztó, hogy néhány ország – köztük Magyarország is – továbbá azt próbálja elérni, hogy a földgáz és atomenergia klímavédő megoldásként bekerüljön a megállapodásba. Ez elfogadhatatlan, hiszen egyik sem megfelelő válasz a klímaválságra. A földgáz egyike azoknak az energiahordozóknak, amelyek használata a klímaváltozás egyik legfőbb okozója. A klímaválság jelenlegi stádiumában pedig nincs már idő arra, hogy a fosszilis energiatermelést atomerőművek építésével váltsuk ki. A Paks II. körül zajló folyamat is bizonyítja, hogy egy atomerőmű projekt lefutásához 2-3 évtizedre van szükség, és többnyire pusztán a bezárás alatt álló atomerőművet hivatott pótolni. A fosszilis energia kiváltásából adódó kibocsátáscsökkentéseket azonnal meg kell kezdeni, így sem a földgáz, sem az atomenergia nem elfogadható megoldás.

„A Párizsi Megállapodás után öt évvel nincs idő tovább halogatni a döntéseket. Ha így folytatjuk, 1,5 C helyett akár 4-5 C fokkal is tovább növekedhet a globális átlaghőmérséklet. Ennek katasztrofális hatásai lennének a magyar lakosságra is: élelmiszer-termelésünket ellehetetlenítő, kiszámíthatatlan időjárás, tömeges népvándorlásokat okozó hatalmas vízhiányok, a mindennapi életünket elviselhetetlenné tévő hőhullámok és villámárvizek várnának ránk. Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége is, hogy sikerül-e most tető alá hozni az uniós klímacélok megfelelő mértékű szigorítását” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.