Dr. Nagy István, agrárminiszter
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
[email protected]
Tárgy: Nyílt levél Nagy István környezetvédelemért is felelős agrárminiszterhez a glifozát tilalmáról
Tisztelt Miniszter Úr!
Azért fordulunk Önhöz, hogy vizsgálja felül az agrárminisztérium glifozát mezőgazdasági használatával kapcsolatos korábbi véleményét. Hazánkban kimagaslóan a glifozát a leggyakrabban alkalmazott, növényvédő szerekben használt hatóanyag. Az uniós biodiverzitás célokkal összhangban és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel, a levelünkhöz csatlakozó zöld szervezetekkel együtt arra kérjük, hogy támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós tilalmát a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.
A glifozát kivonása jól illeszkedik az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájához, mely szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat. A stratégia szerint emellett 25%-ra lenne szükséges növelni az arányát azoknak a területeknek, ahol ökológiai mezőgazdaság folyik.
Számos európai ország már megtette a szükséges lépéseket a glifozát kivezetése érdekében: 2024-től kezdődően tilos glifozátot használni Németországban, Ausztria is hasonlóan döntött korábban, valamint Franciaország is részleges tilalmat vezetett be a glifozát hatóanyagú növényvédő szerekre. A tilalom hatása mind az élővilág, mind az emberi egészség szempontjából jelentős előrelépés lenne, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. Ezt bizonyítja a Bonni Egyetem és az ETH Zürich Svájci Szövetségi Technológiai Intézet közös kutatása is, melynek során 32 gyomfajt és a kukoricaszilázst vizsgálták Nyugat-Rajna-Vesztfália 377 településén. [1] A kutatók számításai szerint a rákkeltő kockázatú gyomirtó elhagyása nem okozna jelentős problémát, hiszen maximum 0,5-1%-kal csökkenne a termés. A várakozások szerint a tilalommal a gazdák nem újabb gyomirtó szerekhez, hanem mechanikai gyomirtó eszközökhöz nyúlnának. Ezzel várhatóan hektáronként legfeljebb 1-2 euróval nőnének meg a költségeik. A kormánynak nem a glifozát betiltása ellen kellene tevékenykednie, hanem inkább azért, hogy elősegítse a gazdák átállását (mind ismereti, anyagi, jogi és technológiai szempontok szerint) egy olyan reziliens és fenntartható mezőgazdaságra, ami nem hogy nem károsítja a környezetet, hanem azzal összhangban működik, elősegítve a regenerációs folyamatokat.
Egy másik átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a glifozáttal vagy annak bomlástermékével szennyezett, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. [2] A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek. [3]
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. [4] Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást. Mint később kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait. [5] A glifozátot azóta többek között kimutatták kismamák szervezetében, ez pedig a méhlepény- és embrionális sejteket súlyosan károsíthatja, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. [6]
Az egész világon, Európában, és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állománya az elmúlt évtizedekben Európa-szerte folyamatosan és félelmetes ütemben csökken: az elmúlt 30 év alatt Magyarországon ez 37%-os fogyatkozást jelent [7], amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása mellett a nagy hatékonyságú növényvédő szerek használatának terjedése áll. Felmérhetetlen gazdasági és környezeti kockázatot rejt a beporzó rovarok, köztük pl. a házi méhek állományának csökkenése, amely szintén valamennyi európai országban tapasztalható tendencia, és szoros összefüggésben van a vegyszeres növényvédelemmel. [8] A „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezést a Miniszter úr április 19-i közösségimédia-bejegyzése szerint is támogatta aláírásával – a kezdeményezés a szintetikus növényvédő szerek teljes kivezetését szorgalmazza az EU mezőgazdaságából.
Tudjuk, hogy a mezőgazdaság feladata nem csupán az egészséges élelmiszer-termelés lenne, hanem mint jelentős területhasználó, kulcsszerepet tölt be a vidék megtartó erejének, és a változatos hazai tájak, természeti értékek megőrzésében is. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.
Az aláíró szervezetek meglepetten olvasták a hazánk által is jegyzett „Assessment Group on Glyphosate” jelentését, mely szerint a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. A hivatkozás szerint holland, francia, svéd és magyar illetékes hatóságok közreműködésével készült el az anyag. Korábban erős kritika hangzott el független kutatók részéről, hogy a glifozát értékelése során a független tudományos információ, illetve saját vizsgálatok helyett a gyártó cégek adatai alapján ítélték biztonságosnak a glifozát használatát.
A fentiek tükrében kérjük, hogy ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén. Kérjük továbbá, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyagát mely szakértők jegyezték, illetve milyen hazai kutatásokra támaszkodik a munkában szintén részt vevő NÉBIH. Kérjük továbbá, hogy a glifozát sorsáról független tudományos információk alapos mérlegelése alapján szülessen döntés.
Várjuk mihamarabbi válaszukat.
Tájékoztatásul továbbá közöljük, hogy fenti levelünket a honlapunkon is elérhetővé tesszük.
Budapest, 2021.07.14.
Üdvözlettel:
Kezdeményező szervezetek:
Greenpeace Magyarország Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
WWF Magyarország
Csatlakozó szervezetek:
- „Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
- Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
- Börzsöny – Ipoly-mente Polgári Természetőrség
- CEEweb for Biodiversity
- CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület
- Energia és Környezet Alapítvány
- ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
- Éghajlatvédelmi Szövetség
- Fridays For Future Budapest
- Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
- Gyűrűfű Alapítvány
- Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
- Karátson Gábor Kör
- KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
- Közép-magyarországi Zöld Kör
- Levegő Munkacsoport
- Magház Egyesület
- Magosfa Alapítvány
- Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
- Magyar Permakultúra Egyesület
- Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
- Nyitott Kert Alapítvány
- Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
- Ökotárs Alapítvány
- Pécsi Zöld Kör
- Reflex Környezetvédő Egyesület
- Serpentes Alapítvány
- Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
- Védegylet
- Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
- Zsámboki Biokert
Jegyzetek:
[1] T Böckera, W Britza, R Fingerb: Modelling the Effects of a Glyphosate Ban on Weed Management in Silage Maize Production; Ecological Economics, Volume 145, 2018. március,182–193. oldal http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921800917301994?via%3Dihub
[2] http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969717327973
[3] http://greenpeace.blog.hu/2017/10/24/rakkelto_gyomirto_a_talajainkban
[6] http://greenpeace.blog.hu/2017/06/04/totalis_gyomirto_szer_a_kismamak_szervezeteben
[7] https://www.mme.hu/aggasztoak-legfrissebb-magyarorszagi-madarallomany-elemzesek-20200527
[8] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018DC0395&from=EN