Dr. Nagy István, agrárminiszter
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
[email protected]

Tárgy: Nyílt levél Nagy István környezetvédelemért is felelős agrárminiszterhez a glifozát tilalmáról

Tisztelt Miniszter Úr!

Azért fordulunk Önhöz, hogy vizsgálja felül az agrárminisztérium glifozát mezőgazdasági használatával kapcsolatos korábbi véleményét. Hazánkban kimagaslóan a glifozát a leggyakrabban alkalmazott, növényvédő szerekben használt hatóanyag. Az uniós biodiverzitás célokkal összhangban és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel, a levelünkhöz csatlakozó zöld szervezetekkel együtt arra kérjük, hogy támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós tilalmát a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.

A glifozát kivonása jól illeszkedik az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájához, mely szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat. A stratégia szerint emellett 25%-ra lenne szükséges növelni az arányát azoknak a területeknek, ahol ökológiai mezőgazdaság folyik. 

Számos európai ország már megtette a szükséges lépéseket a glifozát kivezetése érdekében: 2024-től kezdődően tilos glifozátot használni Németországban, Ausztria is hasonlóan döntött korábban, valamint Franciaország is részleges tilalmat vezetett be a glifozát hatóanyagú növényvédő szerekre. A tilalom hatása mind az élővilág, mind az emberi egészség szempontjából jelentős előrelépés lenne, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. Ezt bizonyítja a Bonni Egyetem és az ETH Zürich Svájci Szövetségi Technológiai Intézet közös kutatása is, melynek során 32 gyomfajt és a kukoricaszilázst vizsgálták Nyugat-Rajna-Vesztfália 377 településén. [1] A kutatók számításai szerint a rákkeltő kockázatú gyomirtó elhagyása nem okozna jelentős problémát, hiszen maximum 0,5-1%-kal csökkenne a termés. A várakozások szerint a tilalommal a gazdák nem újabb gyomirtó szerekhez, hanem mechanikai gyomirtó eszközökhöz nyúlnának. Ezzel várhatóan hektáronként legfeljebb 1-2 euróval nőnének meg a költségeik. A kormánynak nem a glifozát betiltása ellen kellene tevékenykednie, hanem inkább azért, hogy elősegítse a gazdák átállását (mind ismereti, anyagi, jogi és technológiai szempontok szerint) egy olyan reziliens és fenntartható mezőgazdaságra, ami nem hogy nem károsítja a környezetet, hanem azzal összhangban működik, elősegítve a regenerációs folyamatokat.

Egy másik átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a glifozáttal vagy annak bomlástermékével szennyezett, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. [2] A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek. [3]

Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. [4] Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást. Mint később kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait. [5] A glifozátot azóta többek között kimutatták kismamák szervezetében, ez pedig a méhlepény- és embrionális sejteket súlyosan károsíthatja, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. [6]

Az egész világon, Európában, és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állománya az elmúlt évtizedekben Európa-szerte folyamatosan és félelmetes ütemben csökken: az elmúlt 30 év alatt Magyarországon ez 37%-os fogyatkozást jelent [7], amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása mellett a nagy hatékonyságú növényvédő szerek használatának terjedése áll. Felmérhetetlen gazdasági és környezeti kockázatot rejt a beporzó rovarok, köztük pl. a házi méhek állományának csökkenése, amely szintén valamennyi európai országban tapasztalható tendencia, és szoros összefüggésben van a vegyszeres növényvédelemmel. [8] A „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezést a Miniszter úr április 19-i közösségimédia-bejegyzése szerint is támogatta aláírásával – a kezdeményezés a szintetikus növényvédő szerek teljes kivezetését szorgalmazza az EU mezőgazdaságából. 

Tudjuk, hogy a mezőgazdaság feladata nem csupán az egészséges élelmiszer-termelés lenne, hanem mint jelentős területhasználó, kulcsszerepet tölt be a vidék megtartó erejének, és a változatos hazai tájak, természeti értékek megőrzésében is. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.

Az aláíró szervezetek meglepetten olvasták a hazánk által is jegyzett „Assessment Group on Glyphosate” jelentését, mely szerint a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. A hivatkozás szerint holland, francia, svéd és magyar illetékes hatóságok közreműködésével készült el az anyag. Korábban erős kritika hangzott el független kutatók részéről, hogy a glifozát értékelése során a független tudományos információ, illetve saját vizsgálatok helyett a gyártó cégek adatai alapján ítélték biztonságosnak a glifozát használatát.

A fentiek tükrében kérjük, hogy ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén. Kérjük továbbá, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyagát mely szakértők jegyezték, illetve milyen hazai kutatásokra támaszkodik a munkában szintén részt vevő NÉBIH. Kérjük továbbá, hogy a glifozát sorsáról független tudományos információk alapos mérlegelése alapján szülessen döntés.

Várjuk mihamarabbi válaszukat.

Tájékoztatásul továbbá közöljük, hogy fenti levelünket a honlapunkon is elérhetővé tesszük.

Budapest, 2021.07.14.

Üdvözlettel:

Kezdeményező szervezetek:

Greenpeace Magyarország Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
WWF Magyarország

Csatlakozó szervezetek:

  1. “Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
  2. Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
  3. Börzsöny – Ipoly-mente Polgári Természetőrség 
  4. CEEweb for Biodiversity
  5. CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
  6. Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület
  7. Energia és Környezet Alapítvány
  8. ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület 
  9. Éghajlatvédelmi Szövetség 
  10. Fridays For Future Budapest
  11. Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 
  12. Gyűrűfű Alapítvány
  13. Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
  14. Karátson Gábor Kör 
  15. KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
  16. Közép-magyarországi Zöld Kör
  17. Levegő Munkacsoport 
  18. Magház Egyesület
  19. Magosfa Alapítvány
  20. Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
  21. Magyar Permakultúra Egyesület
  22. Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
  23. Nyitott Kert Alapítvány
  24. Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért 
  25. Ökotárs Alapítvány
  26. Pécsi Zöld Kör
  27. Reflex Környezetvédő Egyesület 
  28. Serpentes Alapítvány
  29. Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért 
  30. Védegylet
  31. Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
  32. Zsámboki Biokert

Jegyzetek:

[1] T Böckera, W Britza, R Fingerb: Modelling the Effects of a Glyphosate Ban on Weed Management in Silage Maize Production; Ecological Economics, Volume 145, 2018. március,182–193. oldal http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921800917301994?via%3Dihub

[2] http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969717327973

[3] http://greenpeace.blog.hu/2017/10/24/rakkelto_gyomirto_a_talajainkban

[4] https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/4588948d-4588948d-monographvolume112.pdf

[5] https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/15/eu-report-on-weedkiller-safety-copied-text-from-monsanto-study

[6] http://greenpeace.blog.hu/2017/06/04/totalis_gyomirto_szer_a_kismamak_szervezeteben

[7] https://www.mme.hu/aggasztoak-legfrissebb-magyarorszagi-madarallomany-elemzesek-20200527

[8] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018DC0395&from=EN