A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) legutóbbi vizsgálatai – amelyeket a Clean Air Task Force (CATF) egyik szakértőjének közreműködésével végeztek – súlyos és rendszerszintű metánkibocsátásra, valamint látszólag rendszeres fáklyázásra derítettek fényt a Békés vármegyei Nyékpusztai gázmezőn. Ezek a gyakorlatok nemcsak a környezetre és az emberi egészségre nézve károsak, hanem ellentétesek lehetnek az új uniós metánrendelet követelményeivel is. Az (EU) 2024/1787 rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint az üzemeltetőknek haladéktalanul, de legkésőbb 2026. február 5-ig (a meglévő létesítmények esetén), illetve az új létesítményeknél a működés megkezdésétől számított 12 hónapon belül meg kell felelniük a kibocsátás és fáklyázás korlátozásaira vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a rendszeres fáklyázás ezen határidők után is folytatódik, az a rendelet megsértésének minősül.
A Clean Air Task Force munkatársai a tavalyi évhez hasonlóan ismét megvizsgálták a nyékpusztai gázmezőt. A nemzetközi szervezet speciális, optikai gázkamerával végzett terepi vizsgálata során a klímaválságot súlyosan fokozó metán jelentős kibocsátását dokumentálták több ponton is.
A helyszínen két fáklya is működött folyamatosan, az egyiknél hiányos égést is észleltek (videók itt elérhetőek).
„A felvételek azt mutatják, hogy ezek nem véletlenszerű vagy átmeneti kibocsátások, hanem tartós és rendszerszintű környezetszennyezés, amely – ha 2026. február 5. után is folytatódik – megsértheti az uniós metánrendeletet” – mondta Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energiakampányosa. „Amint azt az EU metánrendelete is hangsúlyozza, a metán a felszínközeli ózon egyik fő előanyaga, így nemcsak a klímaváltozáshoz járul hozzá, hanem az emberi egészséget károsító légszennyezést is fokozza. Az üzemeltetőknek haladéktalanul meg kell felelniük az előírásoknak, mivel a rendelet teljes körű betartását 2026. február 5-ig követeli meg – ugyanakkor a kellő gondosság ennél korábbi intézkedéseket is szükségessé tesz.”
„Az EU-s szabályozás már hatályban van, de az igazi munka csak most kezdődik. A magyar illetékes hatóságnak el kell kezdenie a törvény végrehajtását, hogy valódi kibocsátáscsökkentést érjen el, mind az emberek, mind az éghajlat érdekében. A Clean Air Task Force világszerte több mint 1550 metánforrást azonosított több mint 550 helyszínen, több mint 750 tereplátogatás során. Pontosan ezek azok a helyszínek, ahol a végrehajtásnak biztosítania kell, hogy csak minimális kibocsátás maradjon. Pusztán papíron létező tervekkel nem fogunk metán-kibocsátást csökkenteni” – hangsúlyozta Théophile Humann-Guilleminot, a Clean Air Task Force vezető kampánymenedzsere.
Az EU metánrendelete világos: tilos a rutin fáklyázás és ventilláció
Az új uniós metánrendelet (EU Metánrendelet, 15. cikk), 2026 februárjától egyértelműen megtiltja a metán rutinszerű fáklyázását és kibocsátását a földgázkitermelés során, és csak kivételes – vészhelyzet vagy meghibásodás miatti – esetekben engedélyezi azt. Az EU Metánrendelet szerint az üzemeltetőknek haladéktalanul meg kell felelniük az előírásoknak (vagyis 2026. február 5. a legkésőbbi határidő a megfelelésre, de a kellő gondosság elve korábbi intézkedéseket indokol). A CATF mérései ezért nemcsak környezetvédelmi, hanem jogi szempontból is aggodalomra adnak okot: a földgázmező működése – amelyben egy magyar állami tulajdonú vállalat is részesedéssel bír – jelenleg akár az uniós jog megsértését is jelentheti. Ennek ellenére a fáklyázás továbbra is folytatódik: a jelenségről helyi lakosoktól is érkeztek bejelentések, és az érintett szervezetek szakértői is több alkalommal megfigyelték azt a helyszíni látogatásaik során.
„A Greenpeace régóta hangsúlyozza, hogy a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a klímaválság megfékezésében. A nyékpusztai gázmezőn végzett mérések eredményei világosan jelzik, hogy a tartós és jelentős metánkibocsátás nemcsak súlyosan árt az éghajlatnak és az emberi egészségnek, hanem sérti az EU metánrendeletét. A rutin fáklyázás tilalmának szigorú betartása elengedhetetlen a környezeti károk minimalizálásához, ezért követeljük a hatóságok azonnali és hatékony intézkedéseit” – tette hozzá Mátyás Eszter.
A Greenpeace ezért bejelentést tett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), kérve a folyamatos fáklyázás kivizsgálását a helyszíni mérések alapján. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1787 rendelete egyértelművé teszi: „tilos a rutinszerű fáklyázás”, arra kizárólag vészhelyzet vagy üzemzavar esetén kerülhet sor. A rendszeres fáklyázás tehát nemcsak jogsértő lehet, hanem súlyos biztonsági kockázatot is felvet.
A Világbank friss adatai alapján 2024-ben a Corvinus gázprojekt lett a legpazarlóbb fáklyázási tevékenység Magyarországon: a Nyékpusztán elfáklyázott 36,5 millió köbméter az összes hazai fáklyázás 62%-a volt az energiaszektorban.
„A Világbanknak jelentett adatok alapján tavaly a békési Nyékpusztán kitermelt gáz közel felét (!) környezetszennyező módon elpazarolták. Egy éve hatályos az uniós metánrendelet, mégis megduplázódott az elfáklyázott gázmennyiség. Az MTVSZ a fosszilis Corvinus-projektet annak kezdete óta nyomon követi, legutóbb közérdekű adatigénylést, kérdéseket nyújtottunk be a metánrendelet betartatásáért felelős nemzeti bányahatósághoz” – mondta Botár Alexa, az MTVSZ programigazgatója.
Fracking: nemcsak környezetszennyező, de értelmetlen is
A nyékpusztai gázmezőn alkalmazott rétegrepesztéses technológia (fracking) az egyik legvitatottabb fossziliskitermelési módszer világszerte. Az eljárás:
- szennyezheti a talajvizet és veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat,
- nem csökkenti érdemben Magyarország energiafüggőségét vagy energiaköltségeit,
- viszont jelentős közpénzeket emészt fel ahelyett, hogy valódi klímavédelmi célokat szolgálna.
A szervezetek álláspontja egyértelmű: a fracking agresszív, drága, kockázatos és társadalmi, környezetvédelmi szempontból káros technológia, amelynek használatát azonnal be kell tiltani Magyarországon. A Greenpeace és az MTVSZ szorgalmazza az EU metánrendeletének teljes körű betartatását, különös tekintettel az olaj- és gázipari metánkibocsátások mérésére, jelentésére és csökkentésére vonatkozó előírásokra. A Greenpeace és az MTVSZ elvárja, hogy a magyar hatóságok szigorú ellenőrzési és szankcionálási rendszert dolgozzanak ki és működtessenek a szabályszegések megelőzésére és szankcionálására.
A szakmai szervezetek szerint a palagázmező működése nemcsak környezetpusztító, hanem egyelőre jogilag is problémás. Ahelyett, hogy újabb fosszilis beruházásokat támogatna, a magyar államnak a megújuló energiákra, az energiahatékonyságra és az élhetőbb, egészségesebb jövőre kellene koncentrálnia.
A szöveget 2025.09.01-én a Clean Air Task Force kérésére módosítottuk.
Cselekedj most, ne hagyd, hogy elfúrják a jövőnket. Írd alá a petíciót!
CselekszemHáttérinformációk
Az optikai gázkamerával végzett vizsgálatokat Théophile Humann-Guilleminot, a CATF kampánymenedzsere FLIR GF320 kamerával végezte 2025. július 1-jén és 2-án.
Greenpeace Magyarország: Az Alföldön egyre súlyosabb a klímaválság okozta kiszáradás, miközben a magyar állam közpénzmilliárdokat fordít a környezet- és egészségkárosító rétegrepesztéses (fracking) földgázkitermelésre ahelyett, hogy az érintett térségek alkalmazkodását támogatná. A Greenpeace petícióban követeli a fracking betiltását, hiszen a technológia több száz vegyi anyag (köztük rákkeltő benzol és formaldehid) használatával jár, miközben súlyosan veszélyezteti a vízkészleteket és fokozza a metánkibocsátást. A Greenpeace részletes állásfoglalása itt érhető el.
MTVSZ: Továbbra is a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van a Sarkad térségében néhány éve működő palagázkitermelés és gázüzem nagyléptékű bővítésének engedélyezése. Az MTVSZ 2025 januárjában benyújtott fellebbezése kapcsán még nem döntött a környezeti hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. A Szövetség szerint a Békés Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély megalapozatlan és alkalmatlan arra, hogy a helyi lakosságot, gazdákat érintő veszélyeket, káros hatásokat elhárítsa; a szervezet a döntés megsemmisítését kérte a januári fellebbezésében. A civil szervezet szerint az éghajlatromboló, vízigényes palagáz-beruházás ártalmassága magas kockázatú a helyi gazdálkodásra és környezetre, a helyiek egészségére, az egyre aszályosabb és sérülékeny alföldi területen. Bővebben: www.mtvsz.hu/palagaz
