Miért veszélyes a fracking?
A mélyebb földrétegekben, vagyis az 1,5-6 kilométerrel a földfelszín alatti kőzetekben megbújó gáz a hagyományos gázkitermelési technológiák számára sokáig elérhetetlen volt. Csak a fúrási technológiák fejlődése tette lehetővé a felszínre hozását: akár 4-5 kilométeres mélységig lehatoló, először függőleges, majd vízszintes fúrást követően úgynevezett hidraulikus repesztési technikával szabadítják ki a kőzetekben rejlő gázt.
A technológia lényege, hogy nagy nyomáson, vízzel, homokkal és vegyi anyagokkal mikrorepedéseket hoznak létre a föld alatti kőzetrétegekben. A repesztéshez egyetlen kút esetén is igen nagy mennyiségű, repesztésenként 10-15.000 köbméternyi vizet, és több tonnányi vegyi anyagot használnak. Egy kút teljes kitermeléséhez gyakran több repesztésre is szükség van.
A frackinghez a gázt tartalmazó kőzet fizikai-kémiai adottságaitól függően igen sokféle vegyi anyagot használnak, amelyek egy része az egészségre és a környezetre is ártalmas. Ezen anyagok elszivárgásának megakadályozása alapvető érdek, amit a technológia alkalmazása során nem mindig sikerül kiküszöbölni, 100%-os garanciát a tapasztalatok alapján nem lehet biztosítani.
Összességében igen sok környezeti kockázatot, sőt földrengésveszélyt is hordoz magában ez a nehezen kordában tartható technológia. Sok tapasztalat gyűlt fel az alkalmazásával kapcsolatban az elmúlt 2-3 évtized alatt világszerte, de elsősorban az Egyesült Államokban. Európában azonban nem tudott ilyen karriert befutni a fracking. Egyrészt a mélyebben fekvő európai készletek kitermelése drágább, másfelől a környezetvédelmi aggályok is megálljt parancsoltak gáztermelő cégeknek, és számos ország tiltotta be a technológiát.
Hol tiltották be a frackinget?
Európában Hollandia, Franciaország, Spanyolország, Németország, Dánia, Írország, az Egyesült Királyság, Szlovénia és Bulgária tiltotta be a rétegrepesztéssel történő gáz- és olajkitermelést, vagy vezetett be rá moratóriumot. Romániában a 2010-es évek közepén lakossági tiltakozások után a próbafúrásokat végző cégek letettek a technológia alkalmazásáról, az ország energiastratégiai dokumentumaiban sem számolnak többé vele.
A betiltás, illetve a moratórium eszközével éltek Európán kívüli országok is, így például Ausztrália több állama (Tasmánia, Victoria), az Egyesült Államok több állama (New York, Washington, Oregon, Maryland), Uruguay, Mexikó és Kolumbia.
A betiltásokkal a döntéshozók rendszerint a potenciális környezeti károkozást igyekeztek megelőzni. Az indoklásokban olyan érvek szerepelnek, hogy a repesztéssel történő kitermelés nem egyeztethető össze a dekarbonizációs célokkal; hogy a technológia súlyos kockázatot jelent a vizekre; hogy a geológiával összefüggő kérdések egy részére nincs válasz; hogy a szennyvizek kezelése nem megoldott. A betiltás ráadásul arra is lehetőséget teremt, hogy a fosszilisek helyett a megújulók és a zöld átállás támogatására kerüljön sor.
Miért kell megszabadulnunk a földgáztól?
A klímaválság világos jelzései mellett egyértelmű, hogy minél gyorsabban meg kell szabadulnunk a fosszilis energiahordozóktól. A földgáz mára az egyik legfontosabb klímapusztító energiahordozóvá lépett elő. A gáz nem csak az elégetéséből származó szén-dioxiddal fokozza a klímaválságot, hanem a gázt döntően alkotó metán szivárgásával, ami elkerülhetetlen a kitermeléstől a felhasználásig terjedő láncon.
A metán 20 éves időtávon mintegy nyolcvanszor súlyosabb felmelegítő hatással rendelkezik a szén-dioxidnál. Az eddigi felmelegedésben már mintegy 30%-os a metán részesedése, ezért elemi környezeti érdek, hogy amíg használjuk a gázt, addig is csökkentsék mind az elszivárgások révén, mind a „rutinnak”, “normál üzeminek” tekintett kibocsátási gyakorlat miatt a légkörbe távozó metán mennyiségét.
A Greenpeace azt követeli, hogy legkésőbb 2035-ig hagyjunk fel a földgáz használatával, és hogy a földgáz-infrastruktúrába már legfeljebb azért fektessenek be, hogy megszüntessék a metánkibocsátást.
Mire van hatása a frackingnek?
A vízre: Mivel a repesztés során nagy nyomással dolgoznak, ez a kutak gondos előkészítése mellett is a talajvíz szennyeződéséhez vezethet. A repesztéshez használt vegyi anyagok elszivároghatnak, a talajban kötött káros anyagok pedig a repesztési folyamat során szabadulhatnak fel és juthatnak be a vizekbe. Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a repesztési tevékenység összefüggésbe hozható káros anyagok, például arzén és nehézfémek jelenlétével a kutakhoz közeli vízforrásokban, amelyekben ráadásul metán is megjelenhet. A szennyeződések komoly kockázatot jelenthetnek az ivóvízellátásra és a helyi ökoszisztémákra.
A levegőre: A repesztési folyamat során illékony szerves vegyületek és egyéb szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, ami hozzájárulhat a levegő minőségének romlásához, és így a közelben élők egészségügyi problémáihoz. Különösen a rákkeltő benzol megjelenése jelent kiemelt kockázatot.
A talajra: A kitermelés helyszínén sokszor tapasztaltak talajszennyezést. Megjelenhetnek benne a kitermelt szénhidrogének, illetve a repesztéshez használt vegyi anyagok, valamint a repesztés után gyakran a talajból kioldott nehézfémek és sók is a talajba szivároghatnak az azokat tartalmazó szennyvízből. A rétegrepesztéshez használt berendezésekből származó olaj, dízel üzemanyag és egyéb vegyi anyagok szivárgása is hozzájárulhat a talaj szennyeződéséhez.
Az egészségre: Számos, elsősorban az Egyesült Államokban végzett kutatás mutatott ki a fúrásokkal, a repesztéssel, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával összefüggésbe hozható egészségügyi kockázatot. Rákos megbetegedések mellett asztmát és más légúti betegségeket, bőrkiütéseket, szív- és idegrendszeri károsodást, mentális egészségbeli problémákat jeleztek a kutatások. A fracking fúrások közelében élő terhes nőknél születési rendellenességeket, koraszülést és alacsony születési súlyt találtak.
Az élővilágra: A repesztésnek a vízre és a levegőre kifejtett, illetve egyéb módon halmozódó környezeti terhelése hosszú távon lehet hatással a közeli, természetes élőhelyeken vadon élő állatokra, és összességében ökológiai károsodáshoz vezethet. Az alkalmazott vegyi anyagok miatt elsősorban a vízi élővilágra jelent veszélyt a technológia, de az egyéb hatások (levegő, talaj szennyezése, erdőirtások, élőhelyek károsítása, talaj bolygatása) miatt egyéb ökoszisztémák is veszélyeztetettnek tekinthetőek.
A fracking földrengésveszélyt is okozhat. A több országra (Kanada, az Egyesült Államok egyes államai, Egyesült Királyság és Kína) kiterjedő kutatások szerint a repesztés, illetve a repesztésből és a kitermelésből származó hulladékvizeknek a földbe sajtolása földrengések kialakulását okozta számos telephely környezetében, akár több kilométeres távolságban, és akár évekkel a kitermelés után is. Ezek jellemzően csekély erősségű, emberek által nem érzékelhető rengések, azonban sok példa mutatja, hogy erősebb, akár károkozásra képes mértékű földengésre is sor kerülhet.
Milyen veszélyes vegyületeket alkalmaznak?
A fracking során alkalmazott kémiai anyagok listája több százas nagyságrendű. Hogy ezek közül egy földgáz- vagy olajmezőn melyekre van szükség, azt a kőzet fizikai-kémiai adottságai, illetve az alkalmazott technológia alapján döntik el. A repesztéshez szükséges vegyi anyagok mellett gyakran környezetre veszélyes biocidokat is használnak, elkerülendő a mikroorganizmusok elszaporodását. Ezen anyagok egy részét potenciális rákkeltő, mutagén vagy szaporodást károsító, valamint akut és hosszú távú vízi toxicitást okozó anyagként tartják számon. Ide tartoznak például a sósav, biocidként egyes kockázatos kvaterner ammóniumvegyületek, illetve foszfátészterek korróziógátló anyagként.
Bár a kibocsátások megelőzésére vannak előírások és technológiák, a szennyezés kockázata nem elhanyagolható, a kibocsátások pedig környezeti-egészségügyi kockázatot jelenthetnek a vízi élővilágra, illetve a kitermelés környékén élőkre.
Hol alkalmazzák Magyarországon a frackinget?
Békés vármegyében, Sarkadkeresztúr mellett jelenleg is úgynevezett fracking, azaz rétegrepesztéses technológiával termel ki földgázt a magyar állam tulajdonában lévő MVM Zrt.
2022 júliusában, az energiaválság közepén jelentette be a kormány, hogy Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre kívánja emelni az éves hazai földgázkitermelést. Ezt nemcsak az import biztosíthatósága miatt felmerült kérdésekkel indokolták, hanem az akkori piaci árszintekkel is. Így összességében a drága és potenciálisan szennyező technológiák alkalmazása elfogadható kockázatot jelenthetett a döntéshozók számára.
A kormány a Békési-medencében elhelyezkedő, úgynevezett nem hagyományos, azaz rétegrepesztéses, fracking technológiával kitermelhető földgázmezőben látott potenciált. Az itt található gáz kitermelésére vonatkozó tervet Corvinus-projekt névre keresztelték, és kiemelt beruházássá nyilvánították. Ezzel párhuzamosan a munka is megkezdődött a Sarkadkeresztúr közelében található nyékpusztai földgázmezőn.
A magyar állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt., illtve az amerikai Horizont General LLC közös vállalkozásában folyó projekt 2024 őszére jutott el oda, hogy a mezőn található tevékenységek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás indult. Ez segíthet tisztázni számos, a projekttel összefüggő kérdést, aminek környezeti és társadalmi hatásai már így is egyértelműen látszanak.
Az Alföld nincs a fracking nélkül is válságos helyzetben?
De igen. A békési földgázmező mezőgazdasági területen fekszik, ahol az élelmiszertermelés egyre bizonytalanabb a klímaválság hatásainak, főleg a tavaszi és nyári aszályoknak köszönhetően. A terület egyre szárazabb, a korábban itt is létező, kisebb-nagyobb, vízzel borított területek már eltűntek. A helyiek beszámolója szerint egyre több sekély, fúrt kútból is eltűnt a víz, sőt, a 100 méter körüli mélységű fúrt kutak vízhozama is apadóban van.
Ehhez képest a magyar állam ahelyett, hogy segítséget nyújtana az itt élőknek, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaválság hatásaihoz, 10 milliárdokat költ a klímaválságot fokozó földgázkitermelésre, ami a levegő és a vizek potenciális szennyezésével további kockázatot jelent a helyiek és az élővilág számára. A környéken élők (gazdálkodók) szerint az ő szempontjaikkal, problémáikkal nem foglalkoznak. A beruházás érdemben nem segít a térségnek, ráadásul a helyiek számára munkahelyet is csak minimális számban teremt a projekt. Az érintett települések bevételei csak kérdéses mértékben növekednek (a nyékpusztai mező Sarkadkeresztúrhoz van közel, de a távolabb fekvő Sarkadhoz tartozik), miközben a beruházás hátrányai (por- és zajterhelés, potenciális környezeti kockázatok, veszélyek a mezőgazdálkodásra, az utak károsodása stb.) őket érintik elsősorban.
Milyen környezeti hatásai vannak a projektnek?
A beruházásnak részben könnyen azonosítható, a helyiek által is tapasztalt környezeti hatásai (pl. por-, zajterhelés, fényszennyezés, vegyi anyagok szaga, mezőgazdasági területek termelésből való kivonása stb.) vannak. Ezek közül a leglátványosabb a területen lévő gázüzem fáklyája, amellyel 2023-ban 18 millió m3 gázt égettek el. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy másfél év alatt 100 millió m3 gázt termeltek ki a mezőn, aminek tehát csaknem az ötödét elégették.
Mindezeken felül csak műszerekkel azonosítható kibocsátásokra is sor került. A Greenpeace 2024 szeptemberében vizsgálta a levegő szennyezettségét. A mezőn lévő gázüzem körül elhelyezett kilenc mérőműszer közül kettő is a (levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit előíró) 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott, a benzolra vonatkozó 24 órás határérték (10 μg/m3) feletti értéket mért. Ezeknél a műszereknél 19,5, illetve 12,4 μg/m3-os átlagos értékeket mutatott ki a 13 napos vizsgálati időszakra a mérések értékelését végző laboratórium.
A műszerek a benzolon felül egyértelműen további, a földgázkitermelések során a levegőbe kerülő anyagokat, szénhidrogéneket mutattak ki a levegőben. Tekintettel arra, hogy a legmagasabb értékeket az üzem területén található szellőztető (lefuvató) kémény közelében (attól mintegy 40 méterre) elhelyezett műszer mutatta ki, valószínűsíthető a szennyezés forrása.
Mivel a benzol bizonyítottan, a WHO állásfoglalása szerint is rákkeltő vegyület, biztonságos expozíciós szint nem javasolható. Ezért az üzemben, a gázmezőn, a gázüzem közelében zajló fúrásokon, az üzemelő kutaknál, illetve az üzemet körülvevő szántóföldeken dolgozók, valamint a gázüzem melletti utakon sűrűn megforduló teherautók és egyéb járművek sofőrjei nek védelme érdekében feltétlenül fontos kideríteni a határértéksértés okát, illetve pontosan meghatározni a kibocsátás forrását. Ehhez további mérésekre van szükség, amelyeket a Greenpeace szerint a környezeti, vagy a munkavédelmi hatóságoknak kell elvégezniük.
A metánkibocsátások vizsgálata érdekében 2024 szeptemberében a Clean Air Task Force (CATF) munkatársa speciális kamerával vizsgálta meg a gázüzem berendezéseit. A felvételek tanúsága szerint az üzem ún. lefuvató kéményén keresztül szinte folyamatos volt a metán kibocsátása, ezen felül még egy tartálynál volt kimutatható szivárgás, ami feltételezhetően egy erre a célra szolgáló szelepen keresztül történik.
A hazai földgázrendszerből „hálózati veszteségként” már így is jelentős metánmennyiség szökik el, az elmúlt évek adatai alapján évi 90-100 millió m³ között alakult a kibocsátás. A súlyosan klímakárosító metán kibocsátásának csökkentése érdekében 2024. augusztus 4-én életbe lépett uniós szabályozás értelmében kötelező lesz a szivárgások megszüntetése, valamint betiltják a metán lefúvatását (rutinszerű légkörbe engedését), és a rutinszerű fáklyázást is. A nyékpusztai mezőn a lefúvatott metán mennyiségéről egyelőre nem érhető el információ.
Miért költsük a pénzt inkább megújulókra és energiahatékonyságra?
A kitermelés beindításáról a kormány 2022 nyarán, az energiaválság közepén döntött, amikor igen magas (200-300 EUR/MWh) volt a földgáz piaci ára, azóta viszont lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódott (40 EUR/MWh körül). Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a mezőn kitermelt földgáz mennyisége az éves hazai igény alig 1-2%-át teszi ki. Összességében a beruházásnak nincs olyan társadalmi haszna, ami ellensúlyozni tudná a potenciális és megvalósult környezeti hatásokat.
A földgázprojektekbe öntött közpénz sokkal jobban hasznosulna, ha azt a hazai lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítanák. Ezt mutatta ki egy, a Greenpeace által készíttetett elemzés, ami a Mátrai Erőműbe tervezett földgázerőmű kérdését vizsgálta. A komplex környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő vizsgálat szerint azok a beruházások, amik a lakóépületek energiaigényét úgy csökkentik, hogy a szigetelés mellett megújulókat is alkalmaznak, egyértelműen pozitív megtérülést mutattak, míg a földgázerőműves projekt negatív megtérülést eredményezett.
Világos, hogy a magyar államnak a környezet- és éghajlatromboló fracking, és általában a földgázkitermelés, a fosszilisek támogatása helyett energiatakarékosságba, energiahatékonyságba és megújuló energiába kell fektetnie. Ezekkel egyszerre tudná csökkenteni a klímakárosító kibocsátásokat, az ország energiaszámláját és energiafüggőségét, míg a fosszilisek támogatása csak növeli ezeket.
Összegzés
Az itt kitermelt földgáz (azaz döntően metán) több módon is fokozza az éghajlatváltozást. A súlyosan üvegházhatású metán szivárog a vezetékekből, tartályokból, sőt, gyakran szándékosan is kiengedik a légkörbe. A gáz egy jó részét már a területen elégetik egy fáklyán keresztül, de a háztartásokban történő felhasználásból származó szén-dioxid is a levegőbe kerül.
Az alkalmazott fracking technológia kockázatot jelent a környezetre, az ökoszisztémákra és az emberi egészségre, amelyek miatt számos országban tiltották már be az alkalmazását. Különösen nagy lehet annak a kockázata, hogy különböző veszélyes, sokszor ismeretlen összetételű vegyi anyagot is tartalmazó repesztő folyadék juthat be a talajvízbe.
A fracking révén kitermelt földgáz nemcsak a klímakárosító kibocsátások csökkentésére nem jelent megoldást, hanem az ország energiaszámlájára és energiafüggőségére sincs érdemi hatással. Így a technológiára költött közpénz értelmetlen és káros célra megy el. Emellett a Greenpeace rákkeltő benzol szennyezést és metánszivárgást is kimutatott a nyékpusztai fracking gázmezőn.
Mindezek miatt a Greenpeace azt követeli, hogy
- tiltsák be a frackinget Magyarországon,
- a kormány hagyjon fel a fosszilisek támogatásával, és ezek helyett energiatakarékosságba, energiahatékonyságba és megújuló energiába fektessen,
- hozzák nyilvánosságra az alkalmazott technológia részleteit, beleértve a felhasznált vegyi anyagokat és mennyiségüket,
- hagyjanak fel a nyékpusztai fracking gázmezőn a kitermeléssel, az okozott környezeti károkat számolják fel,
- a kormány számoljon el a nyilvánosság előtt a projektre költött közpénzekkel.
A Clean Air Task Force-szal készített felvételek itt tekinthetőek meg.
