Egy új, európai szintű Greenpeace-tanulmány azt mutatja, hogy a klímakárosító repülés a legtöbb, határokon átnyúló útvonalon még mindig olcsóbb, mint a vonatozás. Mindeközben azonban a klímaváltozás hatásai, mint az erdőtüzek, aszályok és hőhullámok egyre súlyosbodnak. Magyarország a vizsgált országok közül az ötödik legrosszabbul teljesített, a határokon átnyúló útvonalak 71 százalékában drágábbak voltak a vonatjegyek, mint a repülőjegyek.
„Hiába súlyosbodik egyre inkább a klímakrízis, Európa adórendszere továbbra is a legszennyezőbb közlekedési módot részesíti előnyben. Abszurd, hogy egy repülőjegy Barcelonából Londonba mindössze 15 euróba kerül, miközben ugyanazon az útvonalon a vonat akár 26-szor drágább” – nyilatkozta Herwig Schuster, a Greenpeace közlekedésért felelős kampányosa.
Egy adórendszer, amely jutalmazza a klímakárosító olcsó repüléseket
Az alacsony költségű légitársaságok, mint a Ryanair, a Wizz Air, a Vueling és az easyJet olcsó árai az üzemanyagok adómentességének köszönhetőek, és annak, hogy a nemzetközi repülőjegyek mentesek az áfától. Ezzel szemben a vasúti szolgáltatók gyakran teljes áfát és magas pályahasználati díjakat fizetnek.
A Greenpeace megállapította, hogy a 109 határokon átnyúló útvonal 54%-án a repülés 9 napból legalább 6 napon olcsóbb volt, mint a vonatozás (az árakat 9 különböző napra ellenőrizték minden egyes útvonalon, különböző időpontokban). A vonatok csupán 29 határon átnyúló útvonalon voltak mindig, vagy szinte mindig olcsóbbak, sok ilyen közép- és kelet-európai országban – különösen a balti államokban és Lengyelországban.
Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a vonatok a határon átnyúló útvonalok akár 95%-án drágábbak voltak a repülőjegyeknél. A vonatjegyek a legszélsőségesebb példa szerint akár 26-szor drágábbak is lehetnek, mint a repülőjegyek: Barcelona és London között a repülőjegy mindössze 14,99 euróba kerül, míg a vonatjegy 389 euróba.
A repülés ökológiai ára azonban hatalmas. Az átlagos utas kilométerenként ötször több CO₂-t bocsát ki, mint a vonat, és ha a vasúti közlekedés 100%-ban megújuló energiát használ, akkor a repülés hatása több mint 80-szor rosszabb lehet. Ennek ellenére a mesterségesen alacsonyan tartott légiközlekedési árak folyamatosan arra ösztönzik az utazókat, hogy repüljenek.
Kisebb javulás 2023 óta – de a rendszer továbbra is hibás
Ez a Greenpeace második jelentése a repülő- és vonatjegyek áráról Európában. 2023 óta a vasúton olcsóbb útvonalak aránya 14%-kal nőtt, köszönhetően a jobb vasúti összeköttetéseknek és a kevesebb ultraolcsó repülőjáratnak olyan csomópontokkal, mint London vagy Dublin. Az éjszakai vonatok, amelyek klímabarát alternatívát kínálnak a hosszú távú utazásokra, gyakran megfizethetőbbek, mint a nagysebességű vonatok, de továbbra sem tudják felvenni a versenyt a légiközlekedéssel.
Tegyük a vonatozást megfizethetővé és szüntessük meg a repülőjegy-árak illúzióját
A Greenpeace arra sürgeti az EU-t és a nemzeti kormányokat, hogy reformálják meg a közlekedési politikát:
- szüntessék meg a légi közlekedés állami támogatását
- vezessék be az egyszerű vonatjegy-rendszert, vezessenek be megfizethető „klímajegyeket” – egységes árú bérleteket, amelyek érvényesek a nemzeti és nemzetközi közlekedési hálózaton.
- fektessenek be többet a zöld közlekedési infrastruktúrába – a vasúti pályák és egyéb létesítmények állapota Magyarországon sürgősen fejlesztésre szorul, miközben itthon az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költöttek a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére.
„Minden egyes útvonal, ahol a repülés olcsóbb, mint a vonatozás, politikai kudarcnak számít. Nem folytathatjuk tovább a legszennyezőbb közlekedési forma támogatását. Európának a vonatokat kell a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető opcióvá tenni – nem az utolsó megoldássá” – mondta Schuster.
A vonattal való utazás éghajlatvédelmi szempontból a legkíméletesebb motorizált közlekedési forma. A vonatos utazás személyenként és kilométerenként 80%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a repülés. A közlekedés az egyetlen olyan ágazat az EU-ban, ahol a klímaromboló szén-dioxid-kibocsátás növekszik.
A kutatásról
A 2025-ös jelentés 142 útvonal jegyárainak összehasonlításával készült – 109 határon átnyúló és 33 belföldi járatot elemeztek, 9 különböző utazási dátum alapján három időszakban (rövid-, közép- és hosszú távon). A kutatás szinte minden európai országot érintett, és csak azokat az útvonalakat tartalmazza, amelyek légvonalban 1500 km alattiak, és ésszerűen elérhetők vasúton és repülővel egyaránt.
A teljes jelentés angolul elérhető itt: https://act.gp/PriceAnalysis2025
