Budapest, 2025. szeptember 18. – A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. Natura 2000-es védett területen “rekultivál” egy bányatelket, ám a használt fedőanyag veszélyes hulladékokat tartalmaz, ami súlyos kockázatot jelenthet a Greenpeace Magyarország szerint, hiába rendelkezik erre engedéllyel a cég. Ezért a zöldszervezet a hatósághoz fordult a cég engedélyének felülvizsgálata miatt. Korábban a zöldek már közösen is tiltakoztak a Cica-homok bánya területén végzett álláspontjuk szerint környezetkárosító tevékenység miatt.
A Greenpeace Magyarország szerint elfogadhatatlan, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. Oroszlány-Pusztavám térségében olyan, veszélyes hulladékokból is előállított „fedőanyagot” használ fel rekultivációs céllal (legalábbis az engedélye szerint), ami több toxikus anyagra jelentősen meghaladja a hazai szennyezettségi határértékeket. Ez a Greenpeace szerint veszélyezteti a felszín alatti vizeket. Ezt ráadásul egy olyan bányatelken teszi, ami korábban nem volt szennyezett, ami természetvédelmi szempontból védett és Natura 2000 területen található, és amit a természet már vissza is hódított az érintetlensége miatt. Ez a terület természetvédelmi szempontból tehát időközben értékessé vált.
„Amikor a veszélyes hulladékból előállított fedőanyagot bányagödrökbe helyezik el, az a Greenpeace szerint nem rekultiváció, hanem környezetkárosító, trükkös hulladéklerakás. Ez a gyakorlat hosszú távon szennyezheti a talajt és a vizeket, és sérti a hulladékgazdálkodási jogszabályok alapelveit” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. jelenlegi tevékenységét lehetővé tévő engedély felülvizsgálata miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult. A zöldszervezet emlékeztet: hasonló, jogszerűségi aggályokat felvető gyakorlat zajlott a cégcsoport részéről Almásfüzitőn is, ahol az EU-s kötelezettségszegési eljárás megindítását követően szigorításokat fogadtak el.
A problémára nemcsak a Greenpeace, hanem más környezet- és természetvédő szervezetek is felhívták a figyelmet. A Greenpeace, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen adtak ki állásfoglalást „Cica-homok, az állatorvosi ló” címmel, amely szerint a bányarekultivációk engedélyezési gyakorlata rendszerszintű problémákat mutat, és sürgeti, hogy a hatóságok a jövőben sokkal hangsúlyosabban vegyék figyelembe a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat.
„A Cica-homok bányagödrét gazdag élővilág népesítette be: magától létrejött egy sokszínű, táji szinten is igen értékes vizes élőhely. A természet spontán gyógyulását nem hátráltatni kellett volna, hanem támogatni. Cinikus dolog ökológiai helyreállításnak nevezni egy vizes élőhely felszámolását (egyben kétéltű szaporodóhely megsemmisítését) és védett növények kilakoltatását. A beavatkozás nem az ökológiai érdeket szolgálta, hanem pont hogy szembe ment vele” – nyilatkozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.
A civil szervezetek állásfoglalása egyértelműen kimondja:
- Rekultivációhoz, bányatavak feltöltésére támogatandó, hogy melléktermékből, megfelelően kezelt hulladékból készüljön a felhasznált anyag, de kizárólag akkor, ha az nem tartalmaz a normál szennyezettségi határérték felett káros anyagokat.
- A rekultiváció nem okozhatja a terület környezeti állapotának romlását, és fel kell hagyni a veszélyes hulladék használatát lehetővé tevő engedélyezési gyakorlatokkal, különösen védett fajok és területek érintettsége esetén.
- A hatóságoknak nagyobb súllyal kell mérlegelniük a természeti értékek megőrzését, és a spontán zajló ökológiai gyógyulás támogatását kell előtérbe helyezni. Hibás gyakorlat a védett és fokozottan védett növényfajok áttelepítésének széleskörű engedélyezése.
- A vizes élőhelyek kiemelt védelmére van szükség természetvédelmi és klímaadaptációs szempontból egyaránt, és ez bányatavak esetén is mérlegelendő.
A zöldszervezetek szerint a Cica-homok esete világosan mutatja: a jelenlegi rendszerben a gazdasági érdekek rendre felülírják a környezetvédelmi szempontokat. A civilek ezért azt követelik, hogy az engedélyezési eljárásokban az egészséges környezethez való jog és a természeti értékek védelme kapjon elsőbbséget.
A Greenpeace beadványa itt érhető el.
A zöld szervezetek közös álláspontja itt érhető el.
A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. környezethasználati engedélye itt érhető el.
Az Oroszlán VI. barnakőszén védnevű bányatelek rekultivációs engedélye itt érhető el.
