Továbbra sem tisztázottak a gárdonyi MOL- olajszennyezés körülményei

A Greenpeace és Horányi Tibor, az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke újabb nyílt levelet írt a MOL-nak a gárdonyi olajszennyezés továbbra is tisztázatlan részletei miatt. A Greenpeace többek között arra a kérdésre vár választ, hogy ha újra egy hasonló baleset történne, akkor a MOL megint csak 200 köbméter üzemanyag elszivárogtatása után tudna-e lépéseket tenni. Emellett a zöldszervezet arra is kíváncsi, hogy mikorra készülhet végre valóban el a korábban májusra ígért izolációs fal, amely hatékonyan gátolhatná a szennyezés továbbterjedését. 

A nyílt levélben az alábbi kérdésekre várja a választ a Greenpeace:

• Arra a kérdésre, hogy “Hány köbméter ill. liter üzemanyag folyt ki a szivárgás észlelését követően a 487 köbméterből a szivárgás helyének október 16-i megtalálásáig?” a MOL azt a választ adta, hogy “287 m³”.
  • Ez azt jelenti, hogy  akkor érzékelték csak a szivárgást, amikor már 200 m³ kijutott? 
  • Amennyiben igen, mi az oka ennek? A rendszer érzékenysége okozta ezt a késői jelzést, vagy valamilyen belső protokoll engedi, hogy 200 m³-ig ne avatkozzanak be?
  • Amennyiben ez újra megtörténne, akkor is csak 200 m³ elfolyása után fog jelezni a rendszer, illetve csak ezután tesznek lépéseket? 
• Arra a kérdésre, hogy “A szivárgás detektálását követő leállás, majd az azt követő újraindítás után mennyi üzemanyagot szállítottak a vezetéken…?” azt válaszolt a MOL, hogy “A MOL nem szállított üzemanyagot a csővezetéken, csak a lokalizálást segítő csőgörényes vizsgálatokhoz szükséges minimum mennyiséget…”
  • Amennyiben nem szállítottak októberben üzemanyagot a kérdéses időszakban, akkor miért volt felváltva benzin és dízel üzemanyagból is kifolyás, hiány a tényfeltáró dokumentum szerint? Miért volt technolóigailag szükséges az üzemanyagtípusok váltogatása a lokalizálást segítő csőgörényes vizsgálatokhoz?
• Milyen szakmai vizsgálat alapján állapították meg a szennyezés hatásterületének 50 méteres sugarát? 
• A szennyezés óta eltelt lassan egy év. Meggyőződtek-e arról, hogy ennyi idő elteltével is érvényes-e az 50 méteres hatásterület, és ez nem változott-e?
• Kérjük, bocsássák rendelkezésünkre az aktuális mentesítő és monitoring kutak listáját és az adatait. 
• Amennyiben lehetőségük van, szeretnénk az eddigi felszín alatti víz, talaj és légszennyezettség mérés részletes eredményeit is megismerni.
• Az izolációs fal megépítésének határideje május végéről augusztus végére módosult, mely időpont úgyszintén nem volt tartható. Milyen mérésekkel igazolható, hogy 12-16 hetes csúszás nem okozta a szennyezés továbbterjedését, nem okozott nagyobb kárt a területen, a talajban, illetve a vízadó rétegben? Mikorra várható a résfal megépítése?
• Mikor terveznek lakossági tájékoztatót tartani a folyamatban lévő kárelhárítási munkálatok jelenlegi eredményéről és a folyamatokról? *
• A lakosság körében állandó kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy több éves távlatban akár a Velencei-tó, akár a környék vízbázisa sérülhet. Vannak–e folyamatban olyan beavatkozások, amik a Velencei-tó irányába tartó felszín alatti vizek monitoringját, illetve a felszínen lefolyó, a térség vízbázisát veszélyeztető sérülékenységet védik?
• Több ingatlantulajdonos jelezte, hogy vagy teljesen, vagy részlegesen kifogyott a víz a kútból, illetve egy kútból gázolajszagú, homokos-iszapos anyag jön fel. Milyen szakmai magyarázatot tudnak erre mondani? Milyen lépéseket végeztek, terveznek végezni a helyzet tisztázása, megoldása érdekében?
• Tudomásunk van arról, hogy újabb monitoring kutakat fúrtak a lefölöző telephely szomszédságában a szőlő területen. Ennek mi az oka, mi indokolta az újabb kutak fúrását?
• A tájékoztatásuk szerint „Az izolációs fal úgy készül, hogy 1300 mm átmérőjű, kb. 27 m mély furatokba cement, bentonit és talaj keverékéből álló ön-szilárduló zagyot juttatnak be a kívánt mélységbe.”. A szakirodalom, valamint az US EPA adatai szerint is szénhidrogén jelenlétében a bentonit hamar áteresztővé válik. Milyen tudományos, szakmai indokát látják a bentonit felhasználásának? Tudják-e cáfolni, hogy az üzemanyagszennyezés maradéka nem fog átjutni a bentonitos izolációs falon? **

* A szöveg korábbi verzióját Gárdony Város Önkormányzatának kérésére módosítottuk, így az alábbi két mondat törlésre került: “A MOL a Kormányhivatal határozata ellenére hivatalosan nem tájékoztatja a lakosságot, sem a kutakat érintő vizsgálati eredményekről, sem a területen folyó munkáról. Tudomásunk van ugyan arról, hogy a MOL heti jelentést küld az önkormányzat részére, de ez jelenleg nem hozzáférhető sem a képviselők, sem a helyi civil szervezetek, sem a lakosság részére.” 
Gárdony Város Önkormányzata tájékoztatott, hogy a szenzitív adatok kivételével (pl. magánszemélyre és magántulajdonra vonatkozó adatok) bármilyen információ biztosított és biztosított volt eddig is az önkormányzati képviselők számára. Tájékoztatott továbbá arról, hogy az egyik közösségi oldalon található, kifejezetten a zártkerti lakosok, ingatlantulajdonosok számára fenntartott csoportban rendszeresen megosztásra kerülnek a heti jelentések. Emellett az elmúlt hónapokban több, mint 100 lakossági kérdésre vonatkozó adatszolgáltatás történt.

** A kérdéssel utólag, 2025.09.09-én egészítettük ki a levelünket.