#Egészség #Levegő #Szennyezés

Tiszta levegőt!

Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!

Cselekszem

Két új kutatás mutatott rá, hogy a rossz levegő halálos hatásai közvetlenül kimutathatóak. Egy belgiumi vizsgálat szerint a szennyezett napokon azonnal megnövekszenek a halálos szívrohamok nemcsak részecskeszennyezés, hanem közvetlenül a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid hatására is. Újabb vizsgálatok pedig összefüggéseket tártak fel a levegő minősége és az öngyilkosságok száma között is.

A légszennyezés Magyarországon is óriási probléma. Azon európai országok egyike vagyunk, ahol az egyik legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás. A helyzetet leginkább a magyar kormány és a nagyvárosok vezetői lennének képesek kezelni, ha végre sürgősen és hatékonyan szembeszállnának a problémával.

Demonstráció Münchenben, 2017 szeptemberében.

Számos kutatás mutatta be korábban, hogy a – Nyugat-Európában elsősorban a dízeljárművek, hazánkban alapvetően a háztartási szilárd tüzelés okozta – PM-szennyezés (részecskeszennyezés) növeli a trombózisok, infarktusok előfordulását. A légszennyező gázok, mint – a városokban döntően a dízeljárművekhez köthető – NO2 (nitrogén-dioxid) és az O3 (ózon) ilyen hatását még vizsgálják.

A belga kardiológiai társaság (Belgian Society of Cardiology) és kardiológusok a dízelautók fokozatos betiltására szólítottak fel. A felhívás alapja egy új belgiumi kardiológiai kutatás, melyben környezetvédelmi szakértőkkel, epidemiológusokkal és biostatisztikusokkal közösen tekintették át a 2009 és 2013 között szívrohamot kapott összes belgiumi beteg, azaz 11 400 ember adatait, valamint a légszennyezettség szintjét ugyanebben az időszakban. A kutatók legjelentősebb következtetései:

  • A PM2,5 (2,5 mikrométernél kisebb részecskék a levegőben) koncentrációjának minden 10 μg/m3-es emelkedésével 2,8%-kal;
  • a  NO2 (nitrogén-dioxid, amely jellemzően a dízeljárművekből eredően van jelen a városainkban) minden 10 μg/m3-es koncentrációemelkedésével pedig 5,1%-kal

nő a szívroham (STEMI) kockázata az elkövetkező 24 órában.

Megállapították továbbá, hogy a részecskeszennyezés (PM) inkább az idősebbek kockázatait növeli, míg a fiatalabb betegek a NO2-expozícióra érzékenyebbek. Az utóbbinak részben az lehet az oka, hogy a fiatalabbak a normál napi ritmusukban jobban ki vannak téve a dízelek kipufogógázainak.

Szennyezett napokon több az öngyilkosság?

A Hongkongi Egyetem kutatása szerint a mentális zavarokkal küzdő emberek halálozása megugrik a különösen szennyezett napokon. Egy évtizednyi statisztikát áttekintve azt találták, ha szennyezett a levegő, akkor az első napon a halálozások 16%-kal, míg az ezt követő második rossz levegőjű napon 27%-kal növekednek a nem szennyezett napokhoz képest. Ha magas a levegőben az ózonkoncentráció, akkor az elhalálozások elképesztő módon, 79%-kal növekednek. Több kutatás a rossz levegő és az öngyilkosságok kapcsolatát is bemutatta.

Arról korábban is voltak kutatási eredmények, hogy a légszennyezés mentális zavarokkal, így például autizmussal és Parkinson-kórral is kapcsolatba hozható. Olyan kutatásról is tudunk, amely azt állapította meg, hogy rossz levegő esetén a tőzsdék is rosszabbul teljesítenek. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a rossz levegő depressziós állapotot okoz, ezért azt javasolják a mentális egészségügyi dolgozóknak, kutatóknak, hogy a levegő szennyezettségét is vegyék tekintetbe a munkájuk során.

Itthon is sürgős intézkedésekre van szükség

Hazánk számára különösen relevánsak ezen kutatások, hiszen Magyarország azon európai országok egyike, ahol a legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás. A folyamatosan határérték feletti légszennyezés miatt kötelezettszegési eljárás is van hazánk ellen. Márciusban fogja az Európai Bizottság értékelni hazánk és a többi problémás levegőjű tagállam intézkedési terveit, és dönt ez alapján arról, hogy bíróság elé viszi-e az adott tagállamot vagy sem. Csak a részecskeszennyezés miatt évente több mint 10 ezren, nitrogén-dioxid-szennyezés miatt pedig évente legalább 1200-an haltak meg idő előtt Magyarországon. Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket.

A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace Magyarország közös figyelemfelhívó eseménye és a 6 pontos javaslatcsomag bemutatása 2016 januárjában. © JÁRDÁNY Bence/Greenpeace

 

Hazánkban a részecskeszennyezés fő forrása a háztartási vegyes tüzelés. A száraz fa is szennyezőbb, mint a gáz- vagy a távfűtés. Ám ha valaki lignittel, barna szénnel vagy nedves fával fűt, akkor még jelentősebben növekszik az egészségkárosító koromkibocsátás. A legnagyobb problémát az illegális műanyag-, textil- és egyéb hulladékégetés jelenti.

A nitrogén-dioxid-szennyezés pedig elsősorban a dízeljárművekből ered településeinken.

A Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport 2016-ban 6 pontos javaslatcsomagban kérte a Miniszterelnökséget, hogy lépjen fel hatékonyan a lakosság egészségének védelmében. A 6 pont lényege így foglalható össze:

  1. Legyen még hatékonyabb felvilágosító kampány a lakossági égetések káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól, és a lehetséges gyakorlati megoldásokról.
  2. Segítsék, hogy a hatóságok (járási hivatalok, rendőrség, kormányhivatalok környezetvédelmi főosztályai) minden esetben a jogszabályoknak megfelelően, határozottan lépjenek fel a jogszabályokba ütköző lakossági égetésekkel szemben.
  3. Szankcionálják ténylegesen és hatékonyan a jogellenes hulladékégetést.
  4. Tiltsák be a szennyező lignit lakossági fűtésban való alkalmazását.
  5. Tiltsák be a nehezen és füstölően égő nedves tűzifa árusítását.
  6. Mindeközben hatékony kormányzati és települési programokkal biztosítani kell, hogy a rászorulók egészségre nem káros módon fűthessenek.

A fűtés mellett a dízeljárművek, azok közül is különösen az idősebb modellek járulnak jelentősen hozzá a légszennyezéshez. Míg Nyugat-Európa városaiból egymás után tiltják ki a régi dízeleket, addig hazánkban az utóbbi években nem csökkent a számuk.

Budapesten és a légszennyezettségi határértéket rendszeresen túllépő többi magyar nagyvárosban nagymértékben csökkenthető lenne az egészségkárosító légszennyezettség, ha zöld zónák létrehozásával kitiltanák a legszennyezőbb járműveket a védett városrészekből, vagy bevezetnék a szennyezés alapú dugódíjat.