#Béke

Szavazz. A bolygó nevében.

Rajtunk áll, hogy kivesszük-e részünket a közös jövőnk alakításában. Magunkért és a gyerekeinkért. A fákért, a méhekért, a kihalófélben lévő állatokért, és mindazokért, akiknek a…

Cselekszem

Rajtad is múlik, hogy Európa mit tesz a bolygónk védelmében, a klímaválság ellen.

A klímaváltozás és a tömeges fajpusztulás nemcsak korunk, de egyúttal az emberiség történetének legnagyobb veszélyét és kihívását is jelentik. Míg az előttünk járó generációk „csak” politikai és társadalmi kataklizmákkal szembesültek, nekünk most – a történelem során először – azzal a kihívással kell szembenéznünk, hogy az élővilágot pusztító, az éghajlatunkat visszafordíthatatlanul megváltoztató életmódunk az egész emberi civilizációnkat veszélyezteti. Csapdahelyzetbe kerültünk: olyan pazarló módon élünk, annyi szennyező energiát használunk, és olyan mértékben mérgezzük a környezetünket, ami már rövidtávon is a vesztünket okozhatják.

Flooded Roads after Pabuk Cyclone in Thailand. © Chanklang Kanthong / Greenpeace

Itt az idő, hogy felismerjük: a klímaváltozás elleni és az élő környezet megóvásáért folytatott küzdelem közös ügyünk. Politikai ügy, hiszen politikai akarat kell a rendszerszintű változásokhoz. De nem szabad, hogy csak egyes pártok ügye legyen. Ugyanígy nem tekinthetünk rá csupán mint morális vagy esztétikai kérdés, hiszen nagyon is érdekünkben áll, hogy biztonságban tudhassuk saját és gyerekeink jövőjét. Azaz egy nagyon is racionális, gazdasági szükségszerűség, hogy érdemben foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel. Az például hogy a következő száz évben a Földön élő rovarfajok 40 %-át kihalás fenyegeti, nemcsak a rovarok szerelmesei számára szörnyű hír. Ez ugyanis az ökoszisztéma egészének felborulásához, és ebből következően globális élelmiszer-termelési válsághoz vezetne, amelynek következményei beláthatatlanok.

Burning Pasture in Amazon. © Greenpeace / Rodrigo Baléia

Legyünk tehát akár konzervatívok, akár liberálisok, akár szociáldemokraták, gondoljunk bármit a migrációról, identitásról, föderatív Európáról vagy erős nemzetállamokról, az ökológiai krízis mindannyiunkat egyformán érint. Mindannyiunk számára létfontosságú, hogy megtegyük a tőlünk telhetőt és próbáljunk egy fenntartható világot teremteni és örökül hagyni maguk után. Ha ezt nem tesszük, már 20 év múlva is riasztó jövőnek nézünk elébe.

De mivel érhetjük el, hogy ez ne így legyen? Egyrészt természetesen rengeteg dolgot tehetünk saját életünkben az etikus fogyasztástól kezdve a kevesebb hús- és tejtermék fogyasztásán át az egyéni karbonlábnyomunk csökkentéséig. Azonban ettől nem fognak egy csapásra megváltozni a globális trendek. Rendszerszintű változásra is szükség van – ehhez pedig nyomást kell gyakorolnunk az üzleti és a politikai élet szereplőire, és aktívan befolyásolnunk kell a közéletet.

„A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”

Erre már a XVIII. században rájött Edmund Burke, angol író, filozófus, politikus. Ez a klímaváltozás, valamint a környezet- és természetpusztítás elleni fellépést tekintve napjainkra lefordítva annyit jelent:

  • Aktív állampolgárokként össze tudunk fogni a szomszédunkkal vagy az utcánkban lakókkal a környékbeli fák megóvásáért, a jobb minőségű szemétszállításért, vagy egy természetpusztító beruházás megakadályozásáért.
  • Részt tudunk venni a választásokon, és szavazatunkkal befolyásolni tudjuk, ki kerül döntéshozói, törvényalkotói helyzetbe. Legyen szó akár az országos parlamenti választásokról, akár az önkormányzati vagy az európai szintű (Európa Parlamenti, EP) választásokról. Mindegyiknek kiemelkedő tétje van a zöld ügyekben.

Most aktuálisan a május 26-i EP-választás az, ami komoly lehetőséget kínál arra, hogy tegyünk valamit környezetünk megóvása érdekében. Kevesen tudják, hogy Európai Unió kulcsszerepet játszik a mindannyiunk életét közvetlenül és pozitívan érintő környezetvédelmi szabályok kidolgozásában, amely szabályok aztán a tagállamokban kötelezően végrehajtandók.

Mit tett eddig az EU a környezetért?

Az 1970-es évektől kezdődően az EU aktívan fellép a tagállamok levegő- és vízminőségének javítása, a hulladékgazdálkodás környezetbaráttá tétele, a mérgező vegyi anyagok használatának visszaszorítása vagy éppen a génkezelt termények szigorú szabályozása érdekében. Ami a ránk leselkedő legnagyobb környezeti veszélyt, a klímaváltozás elleni fellépést illeti, az EU alapszerződésének 191. cikkelye kötelezően is előírja. Az EU ennek megfelelően nemzetközi összehasonlításban is élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, a megújuló energiaforrások elterjesztésében, és az üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentésében.

Az EP az „EU lelkiismerete” környezeti kérdésekben

Ráadásul az Európai Parlament az EU egészének bonyolult jogalkotási folyamatában rendszeresen bátrabb, progresszívabb, „zöldebb” álláspontra helyezkedik, mint a tagállamok kormányaiból álló Európai Tanács. Mivel nem nemzeti frakciókból, hanem összeurópai politikai csoportokból áll, kevésbé kötik a tagállamokat gyakran gúzsba kötő gazdasági és versenyképességi kényszerek. Környezetvédelmi és klíma-ügyekben az EP ezért gyakran az „EU lelkiismereteként” működik. Így volt például a csalódást okozó tavaly decemberi ENSZ-klímacsúcsot (COP24) követően, amikor az EP határozatban sürgette, hogy az EU fokozza erőfeszítéseit a Párizsi Egyezmény szigorúbb, ambiciózusabb céljának („csak” 1,5℃ fokos felmelegedés az évszázad végéig) elérése érdekében.

Természetesen az Európai Parlament sem fogja egy csapásra megoldani a környezeti válságot, sőt működésében még környezetvédelmi tekintetben is akad joggal kritizálható elem. Ilyen például az EP szerepe az EU környezetkárosító mezőgazdasági- és kereskedelempolitikájának fenntartásában. Mindez azonban másodlagos az EP által keresztülvitt számtalan egyéb környezetvédelmi intézkedéshez képest.

Ha fontos számunkra a környezet megóvása és a mostaninál sokkal hatékonyabb uniós szintű küzdelem a klímaváltozás ellen, akkor vegyünk részt az európai parlamenti választáson, és szavazatunkkal adjuk meg a lehető legnagyobb demokratikus felhatalmazást az EP-nek, hogy az az élővilág és az élő környezet ügyét a nevünkben továbbra is képviselhesse.

Az EP-választáson is a környezet a tét. Szavazzunk mindannyian! Mert a bolygónk nem tud.