A klímaválság itt van. Hajszál választ el minket, hogy az egész bolygóra kiterjedő, az emberiség életfeltételeit tönkretevő katasztrófa legyen belőle. Te úgy érzed, már mindent megtettél, de hiába? Évek óta biciklivel jársz, nem eszel húst, szigetelted a lakásodat és lejjebb tekerted a termosztátot, csak helyben előállított termékeket vásárolsz, kádad nincs is, csak zuhanyozol – a klímaválság mégis egyre súlyosbodik, a politikusok pedig nem hozzák meg a szükséges döntéseket? Tehetsz-e még ennél is többet?

Először is: ne add fel! Nagyszerű, hogy ennyire elkötelezett vagy. A személyes példa az egyik legerősebb eszköz, biztosan hatással van a környezetedre!

II. Globális Klímasztrájk Budapesten

Budapesten több ezer diák, általános iskolás, gimnazista és egyetemista vett részt a Fridays for Future Magyarország békés klímavédelmi tüntetésén.

Másodszor: valóban, egyértelműen bebizonyosodott, hogy elértük az egyéni cselekvés korlátait, és ezért tovább kell lépnünk. Azonnali, és nagyságrendekkel nagyobb eredményeket hozó lépésekre van szükség, amelyeket egyéni szinten már nem lehet meghozni. (Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéni cselekvésekre ne lenne szükség, természetesen továbbra is van!) Itt most tehát nem a szokásos életmódtanácsok következnek (aki szívesen fogad ilyeneket, azok egy másik posztból még tájékozódhatnak), hanem arról lesz szó, hogy milyen eszközeink vannak, hogy hatást gyakoroljunk a helyi, az országos és nemzetek feletti döntéshozókra.

A döntéshozók számára sokféleképpen tudunk üzenni. Jelenleg az a legfontosabb, hogy lássák: sokan vagyunk, akik elvárjuk tőlük az azonnali, érdemi lépéseket. Csatlakozz azokhoz a mozgalmakhoz, amelyek a világ számos országában és városában, így Magyarországon is, az utcára vonulnak, hogy kikényszerítsék a szükséges döntések meghozatalát. Budapesten és más magyar városokban (pl. Miskolc, Pécs) minden pénteken tart demonstrációt a Fridays For Future Magyarország – csatlakozz hozzájuk te is, és és hívd el barátaidat is! Vegyél részt a globális klímasztrájkokon. Nem tudsz eljönni ezekre, mert messze élsz tőlük? Nem gond, szervezz a saját településeden demonstrációkat!

II. FFF Globális Klímasztrájk Budapesten

II. FFF Globális Klímasztrájk Budapesten © Járdány Bence / Greenpeace

A demonstrációkon kívül természetesen további lehetőségek is vannak, hogy követeléseinket, eljuttassuk a döntéshozókhoz. Keressük meg például levélben, Facebook-profiljukon, vagy éppen fogadóórájukon, személyesen is európai parlamenti, országgyűlési vagy önkormányzati képviselőinket! Figyelmeztessük őket felelősségükre, kérdezzük meg tőlük, mit tesznek, milyen lépéseket fognak tenni konkrétan a klímakatasztrófa elkerüléséért!

Helyi szinten néhány alapvető kérdéssel tudunk tájékozódni az önkormányzatnál, hogy a testület, a képviselőnk hozzákezd(ett)-e a klímaválságból adódó feladatai elvégzéséhez. Ne felejtsük, idén ősszel önkormányzati választások jönnek, a jelölteket is érdemes megkeresni! A teljesség igénye nélkül az alábbiakra érdemes rákérdezni, felhívni a figyelmet:

  • Van-e klímastratégiája a településnek?
  • Tisztában van-e az önkormányzat, hogy mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár az önkormányzat és a város üzemeltetése (azaz mennyi a település intézményeinek működéséből, épületeinek, járműveinek üzemeltetéséből, a közvilágításból, stb. származó kibocsátás)?
  • Van-e terve az önkormányzatnak a kibocsátások csökkentésére? Tervezik-e a középületek, a világítás “zöldítését”, a szennyező, klímagyilkos gépjárműállomány cseréjét, az intézmények működésének klímabarát átalakítását?
  • Mennyi megújulót használ a város, tervezi-e ezek fejlesztését a jövőben? Napirenden van-e a lakossági megújulós beruházások támogatása? Milyen energiahatékonysági és -takarékossági intézkedéseket tervez megvalósítani?
  • Tervezik-e a helyi közlekedés “zöldítését” (pl. gépjárművek forgalomkorlátozása, kerékpárutak építése, közösségi közlekedés fejlesztése, elektromos/hidrogén hajtású járművek bevezetése)?
  • Van-e a megváltozott éghajlathoz való alkalmazkodásra stratégiája a településnek?
  • Mennyire készült fel az önkormányzat, a katasztrófavédelem, a helyi egészségügyi infrastruktúra az extrém időjárási eseményekre (viharok, árvizek, extrém mennyiségű csapadék, aszályok, hőhullámok stb.)?
  • Tervezik-e a települési zöldfelületek növelését, fák ültetését, valamint a helyi közösség által használt területeknek a megváltozott éghajlathoz való igazítását?
  • Tervezi-e támogatni az önkormányzat a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodást, valamint az élővilág védelmét?

A kérdezésnek önmagában is van ereje, főleg, ha sokan teszik fel ezeket a kérdéseket! Persze még jobb, ha ösztökélni is tudod a döntéshozókat a fentiek megalkotására, megvalósítására. Vegyünk részt helyi közösségi kezdeményezésekben, sőt álljunk az élükre, kezdeményezzünk mi – legyen az akár egy demonstráció, egy fásítási akció megszervezése, az iskola kerékpártárolójának elkészítése-bővítése, vagy éppen a helyi kisboltok meggyőzése, hogy hagyjanak fel az egyszer használatos műanyag termékek árusításával, vagy áruljanak a környékről származó, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert.

II. FFF Globális Klímasztrájk Budapesten

II. FFF Globális Klímasztrájk Budapesten © Járdány Bence / Greenpeace

Rengeteg a lehetőségünk, hogy csökkentsük saját és közösségünk környezetterhelését. Emellett a közélet aktív tagjaként hívjuk fel a figyelmet az ökológiai válság veszélyeire, és mutassunk alternatívákat is közösségünk számára – ha ezt csak a közösségi médiában, ismerőseink körében csináljuk, már azzal is sokat tettünk; a döntéshozókat pedig bírjuk rá a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. A változáshoz mindannyian kellünk, de a változás magjait egyénileg is el kell szórnunk.

A szerző a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse