A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége: így vagy úgy, de mindannyian hozzájárulunk. Mindenkinek tenni kell azért, hogy megfékezzük a hatásait. A jó hír, hogy számos lehetőségünk van klímalábnyomunk gyors, érdemi csökkentésére. Az alábbiakban következik pár javaslat, tanács, hogy mit tehetünk a mindennapjainkban.
Legyünk tisztában azzal, hogy fogyasztási szokásaink, mindennapi döntéseink hatással vannak környezetünkre. Ilyen szemmel vizsgálva könnyű megtalálni azokat a pontokat, ahol érdemben tudjuk csökkenteni a klímahatásunkat. Ezek két fő területen jelentkeznek: az energiafogyasztáshoz közvetlenül kötődő tevékenységeink (főleg háztartásunkban és közlekedésünk során), valamint általában a fogyasztási szokásaink terén, azon belül is különös tekintettel az étkezésre.
Az alábbiak csak általános javaslatok arra, hogy egyéni szinten mit tehetünk a klímaválság ellen. Azt tegyük meg belőlük, amit meg tudunk, azt viszont feltétlenül!
A legegyszerűbb, ha tudatosan, átgondoltan használjuk az energiát. Egyszerű megoldásokkal is sokat lehet spórolni: lakóhelyünket fűtsük 1 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre, és máris mintegy 6% energiát megtakarítottunk. Zuhanyozzunk fürdés helyett; ha vizet melegítünk (pl. egy teához), mindig csak annyit forraljunk, amennyire valóban szükségünk van; főzés során fedjük le az edényt; kapcsoljuk le a világítást, ha nincs szükségünk rá, és használjuk elektronikai készülékeinket kevesebbet!
Ha tehetjük, szigeteljük lakásunk, házunk külső falait; szigeteljük, vagy inkább cseréljük le a régi, elavult nyílászárókat; és cseréljük le hatékonyabbra, sőt, megújuló energiaforrást hasznosító megoldásra a fűtésrendszert! Ha indokolt, cseréljük le alacsonyabb fogyasztásúra háztartási berendezéseinket (de tartsuk szem előtt: az új készülékek legyártásának is van szén-dioxid lábnyoma). Ha tehetjük, részesítsük előnyben a megújuló energiaforrásokat, használjunk napkollektort a melegvíz-, napelemet az áram előállítására!
Közlekedjünk okosan, sőt felelősen! Ha módunk van rá, járjunk biciklivel, vagy közösségi közlekedéssel iskolába, munkába. A nyaralások megtervezésénél gondolkodjunk el azon, hogy valóban szükség van-e arra, hogy a repülést válasszuk. Miért ne választhatánk közelebbi célpontot, ahová vonattal is könnyen el lehet jutni?
És mit van az energián túl? Fogyasztási szokásainknak akkor is van hatása a klímára, ha ez nem is feltétlenül nyilvánvaló első pillantásra. Márpedig mindennapi döntéseink igenis számítanak. Fogyasszunk kevesebbet!
Bármilyen terméket (legyen az ruha, játék, elektronikus eszköz, műanyag palackos üdítő, stb.) megvásárolunk, bármilyen szolgáltatást igénybe veszünk, azzal közvetve mi is hozzájárulunk a gyártók szén-didoxid-kibocsátásához. Mire eljutnak hozzánk a kereskedelemben kapható termékek és szolgáltatások, addig rengeteg energiát és anyagot használnak fel – gondoljunk például a sokszor távoli országokból származó termékek szállításával járó szén-dioxid kibocsátásra. Ha vásárolunk, gondoljuk át, valóban szükségünk van-e az adott termékre (pl. tényleg le kell-e cserélni a telefonunkat évente?). Ha tartós fogyasztási cikkről van szó, tervezzünk vele hosszú távra, mindig jó minőségű, javítható termékeket vásároljunk!
Felejtsd el az egyszer használatos műanyagokat (fülpiszkáló, pillepalack, vékony nejlonszatyor és társai)! Csökkentsd a keletkező hulladék mennyiségét, a szerves anyagokat pedig komposztáld.
Élelmiszerek esetében is érdemes a közelebbről származót, a kevésbé csomagoltat megvenni. Vizsgáljuk meg, tudunk-e változtatni étrendünkön, fogyasszunk több növényi alapú (lehetőleg idény) élelmiszert. Tartsuk észben: az intenzív, nagyüzemi állattenyésztés ökolábnyoma óriási, több, mint a légi, vízi és szárazföldi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás együttve. Érdemes tehát kevesebb húst és tejterméket enni. Fontos tudni, nemcsak a vegán vagy vegetáriánus étrend segíthet: már azzal is sokat teszünk, ha visszafogjuk a húsfogyasztásunkat.
Bár mindez több odafigyelést, időt és energiát igényel tőlünk, az segít, ha emlékeztetjük magunkat: a jó ügy érdekében cselekszünk. Példánkkal pedig másokat is inspirálhatunk, hogy személyes életükben hasonló vállalásokat tegyenek.
Emellett pedig ne feledjük, a rendszerszintű változásokért a politikai és vállalati döntéshozókra is folyamatosan nyomást kell gyakorolnunk. Erről itt írtunk bővebben.
A szerző a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse
Csatlakozzunk itthon is a megújuló energiák forradalmához! Legyen könnyebben elérhető a napenergia minden magyar háztartás számára!