Az ökológiai- és klímakatasztrófa ellen mindenki, köztük te is tehetsz! Óriási hatást érhetsz el már az olyan egyszerű dolgokkal is, mint például az ételeid gondos megválasztása. Manapság a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, hogy amit megeszünk, honnan származik, azt ki és hogyan termelte meg. Ezen változtatni kell. Adunk néhány tippet, hogy milyen úton indulj el.

Mi vagyunk az utolsó generáció, akik még felléphetünk az ökológiai- és klímakatasztrófa ellen. A világ vezetői ebben a pillanatban épp a COP25 klímakonferencián keresik a megoldásokat, de nem várhatunk csakis rájuk. Mi is tehetünk azért, hogy lassítsuk a klímaváltozást és megmentsük az élővilágot, és persze magunkat, embereket.

Ételeid megválasztásánál részesítsd előnyben a hazait, hisz így nincs országokon, vagy kontinenseken átívelő szállítás. A lengyel alma, holland burgonya és új-zélandi hagyma helyett keresd azt, amit itthon termesztettek. Járj piacra, ismerkedj meg a helyi termelőkkel, keress a környéken ökogazdaságokat, vagy csatlakozz bevásárlóközösségekhez.

Persze nem csak az a fontos, hogy valamit hol termesztettek, hanem az is, hogy hogyan.

„Az iparszerű mezőgazdaság […] egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások − a levegő, a víz és a talaj − túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.” – ez áll abban a 2500 európai kutató által írt levélben, melyet az Európai Parlamentnek küldtek el.

Éghajlat – Műtrágyából üvegházgáz

😟😵 A nagyüzemi mezőgazdaság különösen nagy mennyiségű metánt, és a műtrágyázás következtében rengeteg dinitrogén-oxidot bocsát ki, amely két jelentős üvegházhatású gáz. Ráadásul a nagyüzemi gazdálkodásban folyamatosan emelkedik a növényvédő szerek használata is, amelyek nagy része kőolaj alapú.

👍 Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásban (az öko és a bio szinonimák) tilos a műtrágyázás, és tiltottak a környezetre és egészségre káros növényvédő szerek. Az ökogazdálkodásban a nitrogént műtrágya használata helyett pillangósvirágú (hüvelyes) növények termesztésével juttatják a talajba. Ezeknek a növényeknek a gyökérgümőiben ugyanis olyan baktériumok élnek, amelyek képesek a légköri nitrogént megkötni.

Élővilág – Eltűnnek a fecskék, nem lesznek többé verebek

😟😵 Az iparszerű mezőgazdaságban óriási monokultúrákban termesztik a növényeket, és a növényvédő szereket menetrendszerűen permetezik, nem csupán akkor, amikor az szükséges. Emiatt órási a vegyszerfelhasználás. A rovarölő szerekkel és gyomirtókkal kezelt táblákban nincs elegendő táplálék a rovarevő és gyommagvakat fogyasztó madaraknak. Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55%-os csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76%-kal csökkent.

👍 Az ökológiai gazdaságokban nem mérgezik a környezetet és külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy változatos élőhelyeket biztosítsanak a vadon élő állat- és növényfajoknak. Megtartanak például sövényeket, fasorokat, vadvirágos, természetes növényzettel borított sávokat a parcellák szegélyében. Ezek azért is fontosak, mert a madarak, sünök, hüllők és kétéltűek segítenek a kártevők gyérítésében, a vadvirágos területek pedig odavonzzák a beporzókat.

Talajromlás

😟😵 Egy friss ENSZ-jelentés szerint a világ termőföldjeinek harmada rendkívül rossz állapotban van: kizsigerelték és agyonvegyszerezték! Évente 24 milliárd tonna termőföldet veszítünk el, ami hatással lesz az élelmiszertermelésre, valamint befolyásolja a klímaválság elleni küzdelmet. A talaj és a talajban élő mikroszkopikus és szabad szemmel is látható lények milliárdjai fontos részét képezik bolygónk éghajlati rendszerének. Üvegházhatású gázokat bocsátanak ki és nyelnek el, illetve szénraktárként szolgálnak. Az iparszerű, nagyüzemi mezőgazdaság miatt elpusztul a talajok élővilága, csökken a szervesanyag-tartalmuk, termőképességük, vízmegkötő képességük és szén-dioxid-megkötő képességük.

👍 Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás középpontjában a talaj táplálása áll. Az ökogazdaságokban fenntartják vagy megteremtik a termőföld szervesanyag-tartalmát (például komposzttal vagy trágyával), így a talajlakó élőlények sokaságát is életben tartják.

Folyók, tavak, tengerek és ivóvízkészletek állapota

😟😵 A mezőgazdaság a legnagyobb édesvíz-felhasználó, és számos térségben egyúttal a vizek legfőbb szennyezője is. A nitrogén- és foszforműtrágyákkal való szennyezés bolygónkon a földi élet stabilitásának egyik legfontosabb veszélyeztető tényezője. A becslések szerint a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat miatt a Föld teljes szárazföldi területét tekintve a felszíni vizek 43%-át veszélyezteti potenciális növényvédőszer-terhelés.

👍 Az ökológiai mezőgazdasági módszerek nem szennyezik a vizeinket vegyszerekkel, a termesztett növényfajok és fajták gondos megválasztásával, talajtakarással, valamint a talaj vízmegkötő képességének javításával pedig arra törekszenek, hogy minimálisra szorítsák a vízfelhasználását.


Lépj szintet! Ne csak azt nézd, hogy egy termék hazai legyen, hanem azt is, hogy hogyan állították elő! Keresd az ökogazdálkodásból származó termékeket! Honnan tudod, hogy valami igazi bio/öko-e? Ha megtalálod a minősítést igazoló címkét a terméken, akkor abban megbízhatsz. Itthon leggyakrabban ezekkel találkozhatsz:

Az is segít, ha megismerkedsz termelőkkel, így el tudod dönteni hogy megbízhatsz-e a módszereikben és a termékeiben.

A globális agrár- és élelmiszeripari vállalatoknak a profit az első, nem pedig az ember. Helyettük támogasd inkább a helyi ökogazdálkodókat! Ők azok, akik környezetkímélő módon, egészséges élelmiszereket állítanak elő. Ha közvetlenül helyi biogazdáktól vásárolsz, és ha egyre több ilyen bio/ökogazdaság lesz, akkor az az árakat is kedvezően érinti majd.

Tehát az ökogazdálkodásból származó élelmiszer klímabarát, hiszen nincs benne kőolajigényes vegyszer és termesztésével a talaj megőrzi szén-dioxid-megkötő képességét. Emellett a biogazdaságok a természettel összhangban működnek, így segítenek az élővilág megóvásában, ezzel az ökológiai válság mérséklésében. Ezért nem mindegy, hogy milyen élelmiszert vásárolsz.