Hetek óta mindenki csak kornyadozik a hőségtől: a klímaválság Magyarországot sem kíméli. Mire számíthatunk a jövőben, hogyan változnak meg a nyarak és a többi évszak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, elsősorban a – továbbra is nagyszerű – Másfélfok elemzéseinek felhasználásával. A jelek arra utalnak, hogy csak egyre forróbb és hosszabb nyarakat, az elsivatagosodás mellett extrém viharokat, eltűnő őszt, rövidülő tavaszt és telet várhatunk.
Ami ma még szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon. 1901 óta az idei június volt a legszárazabb és a harmadik legmelegebb júniusi hónap, és ezt a bőrünkön is érezzük. Ha a trend így folytatódik, Magyarországra az elsivatagosodás vár. A Föld hőmérséklete még csak 1,1-1,2 fokkal emelkedett meg az ipari forradalom előtti helyzethez képest, Budapesten így is megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma 120 év alatt. A városi hőszigetjelenséggel súlyosbított hőhullámok komoly egészségügyi problémákat okoznak. Félő, hogy ha nem változtatunk, akkor a nagyvárosok élhetetlenné válnak.
Hőség 🔥
A hőségriadós napok száma Budapesten és a világ sok más nagyvárosában is drasztikusan emelkedik. Az ENSZ becslése szerint 2025-re a Föld lakosságának kétharmada az egyre forróbb városokban fog élni. Bár a középhőmérsékleti adatok ritkán tűnnek izgalmasnak, a trendek mégis árulkodóak. A magyar fővárosban ugyanis 1991-től kezdődően jelentősen megnőtt a legkomolyabb megterhelést jelentő, harmadfokú hőségriadók száma, azaz amikor legalább három napon keresztül meghaladja a 27 fokot a napi középhőmérséklet.
Amíg a XX. század elején két ilyen napnál több nem fordult elő egy évben, addig az utóbbi években átlagosan hét ilyen nap volt minden nyáron. A rekordot 2015 tartja, amikor 27 napon át volt rekordmeleg, de az elmúlt hetek hőmérsékleti értékei alapján elképzelhető, hogy 2021 kerül a lista élére a nyár végére. Az emberi szervezetet és éppen azért az egészségügyi ellátó rendszert nagyon megterhelik az ilyen napok: Magyarországon a hőhullámok idején ~15%-kal emelkedik a halálozás. A hőség már éjszaka sem kímél minket, egyre több az olyan, a trópusi éjszakákhoz hasonló nap, amikor éjjel sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. Budapesten 2019-ben 41(!) ilyen éjszakát jegyeztek fel.
Ezek után nem okoz nagy meglepetést, hogy az elmúlt évtizedek hőmérsékleti adatainak elemzéséből az derül ki, hogy megváltozott az évszakok hossza is. A nyertes egyértelműen a nyár: 50(!) nappal lett hosszabb a nyár, mint a hetvenes években volt. Amíg 1970 körül még június 20-a körül kezdődött és augusztus 20-a körül véget ért, addig a 2010-s évtizedben már május végétől szeptember közepéig tartott. Az ősz jelentősen rövidült, míg a tél és a tavasz kisebb mértékben. Az évszázad végére az előrejelzések féléves(!) nyarakat jósolnak, ez az eltolódás az évszakok között együtt fog járni a szélsőséges időjárási jelenségek megszaporodásával, amelyeknek már most is tanúi vagyunk, elegendő csak a közelmúltbeli csehországi tornádóra vagy a legutóbbi fővárosi vihar szupercellájára gondolni.
Eső 🌧️
A városokban a változásokhoz való alkalmazkodás legnagyobb kihívását a vízháztartás problémái okozzák már most is. A klasszikus városi csapadékvíz-kezelés célja ugyanis a korábbiakban az volt, hogy a lehullott csapadékot a legrövidebb idő alatt összegyűjtse és egy közeli vízfolyásba juttassa. A városi felületek nagy része ezért burkolt és áthatolhatatlan a csapadékvíz számára, a gyorsan felszáradó felületeken radikálisan lecsökken a párolgás, ami a város melegedéséhez, a „városi hőszigetjelenség” kialakulásához vezet. Ezt mindannyian megtapasztalhatjuk, ha összehasonlítunk egy forró nyári napon tett sétát egy parkban, vagy egy többsávos autóút menti aszfaltjárdán, ahol még a burkolat sötét színe is több fokkal emeli a hőmérsékletet.
A burkolt felületek terjedése miatt a lefolyó vízmennyiség is folyton növekszik, ami egyre gyakrabban okoz villámárvizeket, vagy városon belüli elöntéseket a csatornarendszer túlterhelődésének következtében. Az egyesített rendszer kiöntésekor fertőzésveszélyes szennyvízzel kevert esővíz is a felszínre kerülhet. A klímaváltozás következtében az esők intenzitása is folyamatosan növekszik – elég csak a múlt pénteki heves jégesőre gondolni -, ezért a káresemények is egyre gyakoribbak lesznek. Ezek miatt a veszélyek miatt a világon egyre több város kutat alternatívák után az évről évre növekvő védekezési és helyreállítási költségek csökkentése, illetve a hőszigetek csökkentése érdekében.
A megoldás nem feltétlenül a jelenlegi csatornarendszer kapacitásának növelése – ahhoz sok esetben a teljes rendszer átépítésére lenne szükség, ami irreálisan drága vállalkozás -, hanem az úgynevezett kék-zöld infrastruktúra fejlesztése, amely hosszútávon nemcsak költséghatékonyabb és esztétikusabb, de a vízelvezetés helyett vízmegtartásra törekszik, ami nemcsak a jelenlegi csatornarendszert segítene tehermentesíteni, hanem hozzájárulhatna a városi hőszigetek csökkentéséhez is. Ezekre a megoldásokra pedig ugyancsak szükség van, hiszen a városi hőszigetjelenség tovább fokozza a hőhullámok negatív hatását: a burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérséklet lehet a sűrűn beépített belvárosi részeken, mint külsőbb kerületekben.
| „A klímaváltozás a hőhullámokon keresztül fog megölni minket” Ezt az Oxfordi Egyetemen dolgozó Friederike Otto mondta és nem a hetek óta tartó magyarországi hőség, hanem a magasan északon fekvő kanadai Brit Columbiában az elmúlt hetekben tapasztalt extrém hőségre utalva. Volt olyan rész a Sziklás-hegység közelében, ahol közel 50 fokot mértek, a hőséget megállíthatatlan erdőtüzek követték, az óceánban pedig egyszerűen megfőttek a kagylók, egyes számítások szerint egymilliárd tengeri állat pusztulhatott el a szélsőséges időjárás következtében. Ennek kapcsán klímatudósok egy új tanulmányban arra figyelmeztetnek, hogy jelentősen alábecsültük azt, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben erősíti fel a hőhullámokat és azok pusztító hatását. |
Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te! Támogass minket, hogy tovább dolgozhassunk a Föld védelméért.