#Egészség #Levegő #Szennyezés

Tiszta levegőt!

Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!

Cselekszem

Budapest, 2019. november 29. – Továbbra is számos iskola környékén szennyezett a levegő a Greenpeace friss mérései alapján. A körülbelül egy hónapon át tartó őszi mérés során a zöld szervezet fővárosi és vidéki iskoláknál, óvodáknál vizsgálta a nitrogén-dioxid-szennyezettséget. A vizsgálat 41 intézményből 28-nál mutatott jelentősebb, ezen belül három esetben kifejezetten magas szennyezettséget. A városokban döntően a dízeljárművekből származó légszennyező súlyosan károsítja a gyermekek egészségét. A Greenpeace ezért azt várja a városvezetőktől, hogy mielőbb korlátozzák a régi szennyező dízelek forgalmát.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért tavaszi méréseit megismételve 2019. szeptember 17. és október 15. között még több helyszínen vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét diffúziós csövekkel [1] – ezúttal nem csak fővárosi, de vidéki helyszíneken is. A budapesti, pécsi és miskolci iskoláknál, óvodáknál mért légszennyezettség segít pontosabb képet kapni arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink.

A Greenpeace Magyarország összesen 53 csövet értékelt ki 41 oktatási intézménynél, illetve 6 csövet kontrollként mérőállomásoknál, és egyet pedig Pécs belvárosában. A 41 intézményből 28 esetben mutatott a mérés magas, a Greenpeace szerint már elfogadhatatlan, 40 mikrogramm/köbméter feletti értéket. Ez az éves határértéknek felel meg, mely felett a Greenpeace álláspontja szerint már jelentős a légszennyezettség. [2]

Budapesten és a környékén 30 oktatási intézményt (iskolát, óvodát) vizsgáltak. Ezek közül 23 iskolánál volt magas, 40 mikrogramm/köbméter feletti a nitrogén-dioxid koncentráció. Három esetben extrém magas értéket mutattak az eredmények: a körülbelül egy hónapos mérés átlaga magasabb volt még a 24 órára megadott 85 mikrogramm/köbméteres határértéknél is.

Pécsett a 9 iskolánál, illetve óvodánál kihelyezett cső által mért érték 5 esetben haladta meg a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Pécsett továbbá egy esetben nem egy iskolánál, hanem egy forgalmas kereszteződésnél az egy hónapos időszak alatt mért érték átlaga meghaladta a 24 órás határérértéket is. Pécs Budapest mellett a másik település, ahol a hivatalos mérőállomás adatai alapján már többször mértek éves határérték-túllépést nitrogén-dioxidra, és emiatt folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen.

Miskolcon alacsonyabb szennyezettséget mutattak a kihelyezett csövek. Az amúgy a légszennyezettségnek egyik leginkább kitett borsodi megyeszékhelyen inkább a részecskeszennyezés jelent gondot: itt rendszeresen súlyos problémát okoz a főként szilárd tüzeléses fűtésből, iparból származó PM-szennyezés.

A Greenpeace friss mérési eredményeinek tükrében üdvözli a fővárosi vezetés szennyező dízelek kivonására vonatkozó terveit, és az új budapesti városvezetéstől is azt várja, hogy ismertesse részletes ütemtervét annak érdekében, hogy 2026. szeptember 1-ig fokozatosan kitiltsa a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint kivonja a dízelüzemű BKV-buszokat a forgalomból. A Greenpeace 2018 végén végzett reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a fővárosiak is ezt támogatnák: a megkérdezettek kétharmada (67%) ugyanis egyetértett azzal, hogy Budapest területéről teljesen ki kellene tiltani a régi dízel gépjárműveket.

„Azt várjuk minden felelős városvezetőtől, hogy a lakosság védelmében tegyen meg mindent a szennyező járművek korlátozásának és a fenntartható közlekedés terjedésének, fejlődésének érdekében” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.

A nitrogén-dioxid városi környezetben döntően a dízeljárművek kipufogócsövéből kerül a levegőbe. Belélegezve csökkenti a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoz, valamint kapcsolatba hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növeli továbbá az asztmás megbetegedések számát, és kitettség esetén könnyebben elkapunk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019. őszi jelentése szerint a nitrogén-dioxidnak (NO²) való kitettség 71 000 ember korai elhalálozását okozta 2016-ban Európában. Mindezek ellenére hazánkban nő a dízelautók száma és a járművek átlagéletkora. [3].


Mérési eredményeket részletesen bemutató digitális térkép: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/iskolai-levegoszennyezes-meresek/#terkep

Kérdések és válaszok a Greenpeace iskolai légszennyezettség méréséről: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/iskolai-levegoszennyezes-meresek/#qa

Tiszta levegőt! petíciós oldalunk: https://greenpeace.hu/levego

Fényképek a sajtótájékoztatóról: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157711984835352

Jegyzetek:

[1] A Greenpeace mérései során olyan diffúziós csöveket használt, amelyeket a brit hatóság is használ nitrogén-dioxidot mérő légszennyezési vizsgálataihoz. A méréshez használt csövek eredményeit a diffúziós csöveket gyártó cég (Gradko) és a Greenpeace Exeteri Egyetemen található kutatólaboratóriuma értékelte ki.

[2] A hazai jogszabályok környezeti levegőre különböző egészségügyi határértéket adnak meg. Nitrogén-dioxid esetén van órás (100 µg/m3), 24 órás (85 µg/m3) és éves (40 (µg/m3) határérték.

A Greenpeace a mérései során egy adott, átlag négyhetes időszakra vonatkozó átlageredményt kapott, amit az éves nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékekhez hasonlított, mely 40 mikrogramm köbméterenként. Mindazonáltal egy átlag négyhetes időszakot vizsgálva nem állít olyat, hogy bárhol éves határérték-túllépés történt volna. Ha a 4 hetes mérés értéke átlépi a 24 órás vagy az egy órás határértéket, akkor természetesen már beszélhetünk határérték túllépésről, ami 4 esetben meg is történt.

[3] A dízelhajtású személygépjárművek aránya 2005 és 2017 között folyamatosan emelkedett, 15,50%-ról 30,39%-ra, ráadásul eközben összességében is nőtt a járművek száma. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel rótta a magyar utakat, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban, 1 055 268 közülük dízel. Emellett az autók átlagéletkora is drasztikusan nőtt: 2006-ban a hazai kocsik átlagéletkora 10,3 év volt, ez 2017-re 14,1 évre nőtt. Forrás: Tájékoztatási adatbázis, szakstatisztikák témák szerint: http://statinfo.ksh.hu