Kishantos és a Greenpeace pert nyert a magyar állammal szemben

Budapest, 2020. június 5. – Hetedik éve zajlik a kishantosi ökogazdaság drámája, de az állam továbbra sem akart engedni: nem volt elég, hogy 2013-ban egy tollvonással kisemmizte az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi közösséget, peres eljárás útján is azt próbálta bizonyítani, hogy egy ökogazdaság nem jogosult a védelemre. Az ötödik éve zajló, négy évig halasztott per tárgya az volt, hogy az állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.  Most végre megszületett az első fokú bíróság döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és elutasította azt. [1]

A Pesti Központi Kerületi Bíróság  mint első fokú bíróság ítélete kimondja: [1]

„Az I. rendű alperes [Kishantos] […] a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”;

„Alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság, mely az Alapvető Jogok Biztosa és A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes […] jelentése szerint is a […] Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint […]  [a] Nemzeti Vidék Stratégia alapján az elmúlt évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött olyan környezeti érték, amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.”

A Greenpeace Magyarország esetében pedig:

„Azt állapította meg, hogy a perben nem került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes [Greenpeace] jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki. Az került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes a Gyülekezési tv. szerinti jogával élt.”

„A II. rendű alperes kapcsán minden kártérítési feltétel hiányzik, ezért a bíróság az elsődleges keresetet elutasította.”

Ismert tény, hogy a pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA). A per első tárgyalásán, 2015. november 10-én 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel. 

A magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Mint emlékezetes, ekkor történt az, hogy  a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron kb. 100 millió forintnyi terményt. 

A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarja megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egy tárgyalás után felfüggesztették és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.

„Örömmel üdvözöljük a bíróság döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse. 

A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért. Az erről szóló idővonalunkat lásd itt. 

Jegyzetek:

[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint elsőfokú bíróság ítélete a Magyar Államnak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított kártérítés megfizetése iránt indított perében:
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/06/b78aca12-202006_elso_foku_itelet_nfa_kishantos_karterites.pdf