A klímabajnoksághoz tettek is kellenek
A Greenpeace Széchenyi-idézettel üzent a kormánynak: nem elég klímabajnoknak hívni magunkat, úgy is kell cselekedni. A környezetvédő szervezet tíz pontban gyűjtötte össze mindazokat a káros vagy elégtelen intézkedéseket, amelyek rávilágítanak, mennyire abszurd a kormány klímavédelme. A greenpeace.hu/hajraklimavedelem címen elérhető levélküldő kampányával most mindenki közvetlenül is megkérheti a magyar miniszterelnököt, hogy álljon végre az éghajlatvédelmi törekvések élére.
„A tett első, a szó második” – vetítette ki Széchenyi István jól ismert szavait a Greenpeace Budapest fölé, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a kormány elégtelen klímavédelmi intézkedéseire. A XIX. századi államférfi szavai azért is különösen aktuálisak, mert az Európai Unióban jelenleg történelmi jelentőségű folyamatok zajlanak: a tagállamoknak most kell megállapodniuk az Unió klímacéljainak szigorításában az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben. A megállapodásban oroszlánrésze van Orbán Viktor magyar kormányfőnek is: az uniós klímamegállapodást ezúttal támogatnia és nem blokkolnia kéne, ahogyan azt korábban tette.
„A miniszterelnök többször is klímabajnoknak nevezte hazánkat az elmúlt egy évben, a múlt héten mégis abszurditásig emelt uniós klímacélokról beszélt. Eközben a kormány, amelynek 2010 óta nincs Környezet- és Természetvédelmi Minisztériuma, méregdrágán, közpénzen vásárol meg egy szennyező és klímagyilkos szénerőművet, nem hajlandó lehetővé tenni szélerőművek építését és nem támogatja a lakóépületek energiahatékonysági felújítását sem. A klíma- és ökológiai válság közepén ezek az igazán abszurdak, nem az, ha valaki a kímavédelem érdekében cselekedni akar” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
A tudomány álláspontja szerint 2030-ig az Európai Uniónak 65%-kal kell csökkentenie kibocsátásait. Ehhez képest a magyar kormány mindössze 40%-os csökkentést vállalt. A most érvényben lévő globális kibocsátáscsökkentési vállalásokkal az éghajlatunk nem a Párizsi Megállapodásban célul kitűzött 1,5 C fokkal, hanem minimum 3-4 C fokkal lesz melegebb az ipari forradalom előtti szinthez képest. [1] Ez már olyan klímát jelentene, ami súlyos élelmiszertermelési és vízellátási problémákkal, sosem látott hőhullámokkal, szárazságokkal és pusztító viharokkal járna, és visszafordíthatatlan pusztítást okozna az élővilágban.
Az elkövetkezendő hetek azonban lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország valóban klímabajnokká váljon. Ehhez a magyar miniszterelnökre, a kormánytagokra és a magyar európai parlamenti képviselőkre egyaránt szükség van. Jelenleg tart az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának informális ülése, ahol a tagállamok miniszterei egyeztetnek többek között a klímavédelmi kérdésekről is. Az Európai Parlament jövő héten, október 6-án szavaz az uniós klímatörvényről, és ezt követően kerül sor az Európai Tanács döntésére, ahol kormányfőként Orbán Viktor képviseli Magyarországot.
A környezetvédő szervezet a mai nappal nyílt levélben kereste meg az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit. A Greenpeace www.greenpeace.hu/hajraklimavedelem linken elérhető, jelenleg folyó levélküldő kampányában pedig mindenki közvetlenül is üzenhet a magyar miniszterelnöknek. A levélküldők száma már több mint 3000-nél tart.
További fotók a Greenpeace akciójáról: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157716201561373
Jegyzetek:
[1] A jelenlegi trendek alapján 3-5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés várható 2100-ig. Amennyiben az országok tartják jelenlegi vállalásaikat, 3,2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés várható az évszázad végéig: https://news.un.org/en/story/2019/11/1052171