Organic Vegetables in Hungary. © Bence Jardany
Want to do more?
#Egészség #Élővilág #Étkezés #Klímavédelem #Ökogazdálkodás #Szennyezés Válaszd az ökogazdálkodást

Nézz utána annak, hogy mit eszel! Keresd az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, és válaszd a helyi, szezonális élelmiszereket.

Cselekszem ×

A magyar kormány nem akarja növelni a biogazdálkodás arányát és nem kívánja csökkenteni a káros vegyszerek használatát a mezőgazdaságban – hiába született minderre uniós előírás 

Budapest, 2020. november 2. – A Greenpeace megdöbbenéssel áll az előtt, hogy a magyar kormány nem kívánja a hazai mezőgazdaságot egészségesebb és fenntarthatóbb pályára állítani. Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25%-ra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50%-ra kell csökkenteni az EU-ban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal a hamis érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet. 

Az október végén elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia kimondja: az élővilág megmentése érdekében a művelésbe vont területek negyedét át kell állítani káros vegyszerek és műtrágyák nélkül művelt ökogazdálkodásra 2030-ig. A káros, veszélyes növényvédő szerek használatát továbbá 50%-kal kell csökkenteni a biodiverzitás védelme érdekében. A magyar kormány azonban különvéleményt nyújtott be a stratégiát elfogadó környezetvédelmi miniszterek tanácsához, amelyben kifejtette, hogy a fenti célokkal nem ért egyet és a stratégia e pontjait nem óhajtja a jövőben betartani.    

„Akkor, amikor az egész világ zöld fordulatot követel, amikor az egészséges, hazai élelmiszerek mindennél fontosabbá válnak, amikor a világ az ökológiai összeomlás felé rohan, a magyar kormány megakadályozza a jelentősebb zöld fordulatot hozó intézkedéseket. Kormányunk nem szeretné, hogy mezőgazdasági területeink 25%-át a természettel összhangban műveljék, sem azt, hogy az Európai Unió támogatásai e célra jöjjenek be hazánkba. Azt sem óhajtja, hogy a mind az élővilágra, mind az egészségünkre rendkívül káros növényvédő szerek használata felére csökkenjen Magyarországon. Miközben tudományos vizsgálatokból tudjuk, hogy a káros vegyszerek különböző betegségeket, és akár mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a gyerekek fejlődésben lévő szervezetében” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitási kampányának felelőse.

Tudományos cikkek garmada bizonyítja, hogy az élelmiszertermelés módján sürgősen változtatnunk kell. Ez ugyanis az egyik legnagyobb hatású ágazat, amely a klímakatasztrófa és az ökológiai összeomlás felé sodorja az emberiséget. Jelenleg a mezőgazdasági területek élővilága Magyarországon is drámai ütemben fogyatkozik. A madarak eltűnése például csak egy, számunkra is látható szelete a folyamatban lévő összeomlásnak, hisz a pusztulás rengeteg más élőlényt is érint, például azokat az apró talajlakó lényeket, amelyek a talaj termékenységét biztosítanák. 

A jelenlegi növényvédőszer-használat számos, az emberi egészséget és a környezetet károsító anyag használatát engedélyezi a gyakorlatban. Külön kockázatot jelent, hogy egyre többféle permetszert használnak egy adott területen és ismert, hogy a károsító hatások összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymást. Évente egyre többféle szermaradék mutatható ki a boltban kapható termékekben. Ez egyfelől ismeretlen kockázatot jelent a fogyasztókra nézve, másfelől mutatja, hogy egyre jobban kitesszük a vegyszerkoktélok kiszámíthatatlan hatásának a természeti környezetet is. Az EU Biodiverzitás stratégiája pont a fenti kockázatok miatt kívánja csökkenteni a káros vegyszerek használatát, az EU új vegyi stratégiája pedig több vegyszer, beleértve a növényvédő szerek együttes káros hatására hívja fel a figyelmet és célul tűzi ki ezek mérséklését.

Az ökológiai gazdálkodásra való átállás azonban nemcsak a természetre és egészségünkre gyakorolt hatása miatt, hanem a gazdasági és társadalmi hatása miatt is fontos. Európában például a 9,6 millió gazdálkodói munkahelyből 1,3 millió olyan van, amely a természet védelme szempontjából értékes, ún. Natura 2000 területekhez kötődik. A természetkímélő ökogazdálkodás kiterjesztésével és szélesebb körű támogatásával egészséges helyi élelmiszerhez jutna a lakosság és értékteremtő munkához, biztos bevételhez a vidék. 

Az európai stratégiák úgy kerülhetnek át a gyakorlatba, ha azokat a nemzeti stratégiákba is beépítik. A magyar biodiverzitás stratégia most készül. A kormány uniós állásfoglalásával megpróbálta biztosítani, hogy ne kelljen beépíteni a 25%-os ökogazdálkodásra való átállást, és ezzel összhangban a vegyszerek 50%-os csökkentését a hazai stratégiába, miközben ez lenne az egész magyar lakosság érdeke, mind egészségügyi, mind természetvédelmi szempontból. 

„Most végre elérhető közelségbe került, hogy az uniós agártámogatások a hazai ökogazdaságokat segítsék és lehetővé tegyék, hogy minden magyar ember számára elérhetőek legyenek a megfizethető, egészséges, friss, hazai bioélelmiszerek. A magyar kormány ezt nem akadályozhatja meg. A Greenpeace Magyarországgal azon leszünk, hogy ne a nagyüzemi mezőgazdaság érdekei győzzenek, és a kormány rövid távú gondolkodása ne rombolhassa az egészségünket és a természeti értékeinket” – tette hozzá Rodics Katalin.