A játékoktól kezdve, cumisüvegeken és a takarókon át a ruhákig: a csecsemőket mindenfelé műanyag veszi körül. Ma már senki sem kerülheti el teljesen, pedig gyermekeink különösen érzékenyek a lehetséges káros hatásokra. Amikor újonc szülőként beléptem a bébiétel-részlegre, megdöbbentem, hogy a polcokon sorakozó apró üvegcsékről és bébi gabonapelyhes dobozokról alkotott képem helyébe műanyag tasakok sora lépett. A bennem élő műanyagellenes aktivista egyetlen dolgot látott: egy szájat tele mikroműanyaggal.
Világszerte naponta több millió csecsemő élvezi a „szopogatós” műanyag tasakokba csomagolt pürés ételeket. Ezek a színes és praktikus, útközben is fogyasztható ételek világszerte uralják a szupermarketek bébiétel-polcait, és sok család számára elengedhetetlen részévé váltak a mindennapoknak. De a műanyagokkal és káros vegyi anyagokkal való napi érintkezésünket növekvő és megalapozott aggodalom övezi. Ezek az aggodalmak komoly kérdést vetnek fel a bébiétel-tasakok trendjét vezető globális gyártók kapcsán. Lehetséges, hogy a Nestlé és a Danone mikroműanyagoknak és káros vegyi anyagoknak teszi ki a csecsemőket? Készüljetek fel, szülők: amit legújabb jelentésünkben feltárunk… az nagyon rossz hír.
A Greenpeace International új jelentésében – „Apró műanyag, nagy probléma: a műanyagtasakos bébiételek rejtett kockázatai” – azt a aggasztó témát tárjuk fel, hogy a népszerű tasakos élelmiszerek hogyan és milyen mértékben teszik ki a csecsemőket a mikroműanyagok káros hatásainak. Megbízásunkra egy független laboratórium vizsgálta meg a Nestlé Gerber márkájú joghurtalapú püréjét és a Danone Happy Baby Organics márkájú gyümölcsalapú püréjét. Ezek műanyag csőrös tasakokban kaphatók. A vizsgálatok mindkét termékben mikroműanyagokat mutattak ki.
Egy gramm élelmiszerben – ami egy kis szem mazsola tömegével egyenértékű – a Gerber tasakok átlagosan akár 54, a Happy Baby Organics tasakok pedig átlagosan akár 99 mikroműanyag-részecskét is tartalmaztak. Ez egy teáskanálnyi mennyiségben akár 270, illetve 495 mikroműanyag-részecskének felel meg, vagyis becslések szerint összesen több mint 5000 részecske található minden Gerber tasakban, és több mint 11 000 minden Happy Baby Organics tasakban.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy összefüggés van a tasakok béléséhez használt műanyag típusa – a polietilén – és a bébiételben talált mikroműanyagok egy része között. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy mind a csomagolásban, mind az élelmiszerben számos vegyi anyag található, köztük egy ismert endokrin rendszert károsító vegyi anyag a Gerber joghurt alapú bébiétel esetében.
A Gerber és a Happy Baby Organics tasakos termékeket szupermarketekben és online forgalmazókon keresztül értékesítik a világ számos országában. A szülők világyszerte megbíznak ezekben az ismert márkákban és valószínűleg nem feltételezik, hogy a gyermekeik első falatjai az egészségükre veszélyesek lehetnek. Sajnos ez a kutatás azt mutatja, hogy a Nestlé és a Danone nem tudja garantálni azt a biztonságot, amire a csecsemőknek és szüleiknek szüksége van.
Ez komoly egészségügyi aggályokat vet fel a termékeket fogyasztó csecsemők számára. Emellett gyanúba keveri az üzletek egész bébiétel részlegét; milyen, kisbabáknak szánt termékekben fordulhat még elő mikroműanyag? A műanyagmentes termékek választéka egyre korlátozottabb, és ezek az opciók nem minden szülő számára elérhetők.
A műanyag ellátási lánc: hogyan éri utol a műanyagszennyezés a csecsemőket?
Egyre gyakrabban olvashatunk olyan híreket, amelyek a műanyagszennyeződés miatti termék visszahívásokra figyelmeztetik a fogyasztókat. Ez nem is csoda, hiszen az élelmiszer ellátási lánc minden szakaszában elterjedt a műanyag használata. A visszahívásokat általában az élelmiszeripari cégek kezdeményezik. Vagyis a vállalatokra bízzuk azt, hogy felismerjék és nyilvánosságra hozzák a feltételezett vagy bizonyított problémákat és együttműködjenek a hatóságokkal a lakosság tájékoztatása és a további lépések meghatározása kapcsán.
De mi van akkor, ha a szennyeződés nem üzemzavarnak vagy emberi hibának tudható be? Mik azok a fékek és ellensúlyok, amelyek ebben a rendszerben nem jól működnek, vagy – ami még rosszabb – eleve nem is léteznek? Tudják ezek a vállalatok egyáltalán, hogy termékeik mikroműanyagokat tartalmaznak? Vagy valamiért nem is gondoltak arra a lehetőségre, hogy a műanyag használaton alapuló üzleti modelljük végül szó szerint mikroszkopikus darabokra hullik?
A Nestlé és a Danone pontosan tudják, hogy milyen problémákat okoz a műanyag használatuk. Csak azt nem tudják, hogy hogyan kéne az emberek egészségét priorizálni a profitábilis műanyaggal szemben. A kormányok és hatóságok pedig nem vonják őket felelősségre a megfelelő módon.
Ez egy sokrétű katasztrófa a csecsemőkre és a bolygóra nézve
A tudományos szakirodalom alátámasztja a kutatásunkban feltárt figyelmeztető jeleket. Jelentésünkben kifejtjük, hogy ez az új tanulmány “csak” a legfrissebb epizódja a kutatások egyre bővülő sorozatának, amely a többrétegű műanyag tasakokba csomagolt bébiételeket és a műanyag ételhordókat és -tárolókat vizsgálja. A napvilágra jövő eredmények mind konzisztensen azt mutatják, hogy a csomagolásoknak és egyéb műanyag alapú termékeknek “köszönhetően” mikroműanyagoknak és vegyi anyagoknak vagyunk kitéve.
Bőven elég jól tudjuk már, hogy a műanyag csomagolások hogyan gyengítik bolygónk immunrendszerét, életciklusuk során súlyosbítva a biodiverzitási- és klímaválságot. A műanyag csomagolások a globális műanyagtermelés és -hulladék mintegy 40%-át teszik ki. Ezáltal a hulladékgazdálkodási rendszerek hatalmas hosszútávú nyomás alá kerültek. Ez pedig az adófizetőkre és a kormányokra ró súlyos költségeket.
Minél több műanyagot állítanak elő a vállalatok, annál nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. A környezetbe kerülő műanyag csomagolások idővel mikroműanyagokra bomlanak. Ezek aztán kikerülnek a környezetbe, feljutnak a táplálékláncba, és a levegőn, a vízen vagy az ételen keresztül bejutnak a szervezetünkbe.
Akár közvetlenül, akár közvetve vagyunk kitéve a mikroműanyagoknak és a hozzájuk kapcsolódó vegyi anyagoknak, az biztos, hogy a műanyagválságból való kilábalásunknak elengedhetetlen része a műanyag csomagolások leváltása.
Miért elengedhetetlen a rendszerszintű változás a műanyagok terén a közegészségügy szempontjából?
A Nestlé és a Danone együttesen a világ bébiétel-piacának megdöbbentően nagy részét – a 40%-át – teszi ki. A Nestlé az iparág egészét tekintve is élen jár. Az ilyen hatalmas piaci jelenlét nagy felelősséggel is jár; az iparágat a fogyasztók és a bolygó érdekében a helyes irányba kell terelni. A műanyag szennyezéssel kapcsolatos botrányok azonban nem számítanak újdonságnak az óriásvállalatok esetében.
A „Break Free from Plastic” (Szabaduljunk meg a műanyagtól) mozgalom által végzett vizsgálatok szerint a Nestlé és a Danone világszerte a legnagyobb műanyagszennyezők közé tartoznak. Évente több, mint egymillió tonna műanyag csomagolást hoznak forgalomba, amivel jelentősen hozzájárultak a műanyag válság kialakulásához és elterjedéséhez.
A Nestlé és a Danone önkéntes kötelezettségvállalásai nem voltak elégségesek ahhoz, hogy érdemben csökkentsék műanyag-lábnyomukat, vagy szélesebb körű iparági átállást ösztönözzenek az egészségre nem veszélyes, hulladékmentes modellek felé. Attól még, hogy a cégek a mérgező anyagok csökkentésére vonatkozó külső tanúsítványok teljesítésére törekszenek, bőven előfordulhat, hogy mikroműanyagok és vegyi anyagok szivárognak be a csomagolás résein keresztül az élelmiszerbe.
Egy környezeti és társadalmi válságba sodródó bolygón már nem elég csupán a tág, megengedő egészségügyi és biztonsági jogi előírásoknak megfelelni. A félkész tervek és alkalmatlan megoldások pedig egyenesen sértőek az aggódó fogyasztókra nézve.
A Nestlének és a Danone-nak sürgősen el kell köteleződnie amellett, hogy a bébiétel tasakokat nem mérgező, műanyagmentes, újrahasználható csomagolásokra és utántöltő rendszerekre cseréljék. Ezek a cégek évek óta kapnak felszólításokat és követeléseket a műanyag csomagolástól való elszakadásra nézve. Ezután ennek most ébresztőként és fordulóponként kell szolgálnia, különben a tétlenség árát a következő generáció fogja megfizetni.
A kormányoknak bőven elegendő információ áll rendelkezésükre az elővigyázatosság elvének alkalmazásához és az azonnali cselekvéshez. A bizonyítás terhe nem hárulhat gyermekeinkre, ugye? Ebben biztosan mindannyian egyetértünk. Ideje véget vetni a politikai hiányosságoknak, és nemzeti és globális szinten együttműködni a káros műanyagok és vegyi anyagok felszámolása érdekében, valamint felgyorsítani az átállást az egészségesebb és hozzáférhetőbb, újrafelhasználáson alapuló rendszerekre. A kormányoknak egy erős és ambiciózus globális műanyagegyezményt kell életbe léptetniük, amely előtérbe helyezi az emberi egészséget, csökkenti a globális műanyagtermelést és -fogyasztást, és megakadályozza egy újabb műanyagon élő generáció kialakulását.
Csatlakozz hozzám és tegyünk együtt a műanyagszennyezés megállításáért, globálisan, rendszerszinten! Írd alá globális műanyagegyezményt szorgalmazó petíciónkat és tegyél egy ezáltal is a biológiai sokféleség, az éghajlat és az egészségünk védelme érdekében!
Sarah King a Greenpeace „Plastic Free Future” kampányának vezető kampánystratégája.
Fordította: Bélavári Virág, a Greenpeace Magyarország Kommunikációs és Adományszervező menedzsere
