Eljött a nap, amit már annyira vártunk. 2021. július 1-től búcsút mondhatunk az eldobható műanyag szívószálaknak, evőeszközöknek, fültisztító pálcikáknak és számos más egyszer használatos műanyagnak. A hazánkban is bevezetett uniós tilalom szerint innentől tilos lesz ezeknek a termékeknek a forgalmazása, ezzel pedig elindultunk azon az úton, ami végre megfékezné az erdeinket, óceánjainkat elszennyező műanyagáradatot. Jó hír, hogy a hazai szabályozás még az uniós tilalomnál is erősebb, mert itthon bekerült a törvénybe a műanyag zacskók korlátozása is. Nem csoda, hiszen közel negyedmillió ember írta alá a műanyag zacskók tilalmát követelő petíciónkat, mely hazánk legnagyobb támogatottságú környezetvédelmi petíciójává vált.
Az Európai Unió 2021 júliusától szakít az egyszer használatos műanyagok egy széles skálájával. Az uniós tilalom azokat az eldobható műanyag eszközöket fedi le, melyeket leggyakrabban találtak meg szemétként az európai vízpartokon. Ilyen például a műanyagból készült kanál, kés, villa, szívószál, fültisztító pálcika, lufitartó pálca, de a hungarocell kávéspohár és elviteles ételes doboz is.
Magyarországon a szabályozás kiegészül az eldobható műanyag zacskókkal is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy betiltják az általában a pénztárnál kihelyezett vékony falú füles, sima műanyag bevásárlószatyrokat és az ún. kiflis zacskók termékdíját jelentősen megemelik, így várható, hogy ezekért fizetni kell majd a legtöbb helyen, illetve néhány szupermarketben már meg is jelentek a „lebomló” műanyag zacskók, melyek a normál műanyag tasakokat, szatyrokat fogják helyettesíteni. Itt írtunk bővebben a magyarországi műanyagtilalomról és a zacskók korlátozásáról.
Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás alá eső eldobható műanyagok nem fognak egyik napról a másikra eltűnni az életünkből, mivel a tilalom az újabb készletek beszerzésére vonatkozik, az üzletek, éttermek a már beraktározott, készleten lévő műanyag eszközöket még eladhatják, illetve felhasználhatják.
Jó, de miben fogjuk hazavinni ezután az ebédet és mit használjunk a zacskók helyett?
Biztosan mindenki látott már képeket az óceán felszínén úszó műanyagszigetekről, teleszemetelt erdőkről és azokról az élőlényekről, melyeknek azért kellett elpusztulniuk, mert az ember által használt, majd a természetbe kikerült műanyagot egész egyszerűen lenyelték. Ahhoz, hogy csökkentsük a műanyagfelhasználásunkat és egyáltalán az eldobott szemét mennyiségét, le kell szoknunk az egyszer használatos csomagolóanyagokról és eszközökről, és át kell állnunk a tartós dolgok használatára. Azaz fontos, hogy például a betiltott műanyag tányérokat az éttermek, büfék ne papírral helyettesítsék, hanem bármilyen többször használható tányérral, amit használat után fognak és elmosnak. Úgy, mint azt otthon is tesszük. Ugyanígy a műanyag evőeszköznek nem lehet alternatívája a fából készült eldobható kanál, kés és villa, hiszen ezzel egy használat után szintén csak szemetet termelünk. Persze a környezetbe kijutva jóval kisebb terhet jelent egy eldobható papírtányér vagy fa evőeszköz, ám ez továbbra is fenntartja azt az utóbbi néhány évtizedben elterjedt rossz gyakorlatot, mellyel pazaroljuk Földünk erőforrásait. Hiszen a papír- és faeszközök előállításához erdőket kell kivágni.
Az alábbi táblázatban összeszedtük, hogy pontosan mely egyszer használatos műanyagok lesznek betiltva, és környezetvédelmi szempontból mit javaslunk azok helyettesítésére:
Mi a baj a lebomló műanyagokkal?
A lebomló műanyagok problémája az, hogy maguktól jórészt nem bomlanak le. Azaz, ha külön, egy kifejezetten lebomló műanyagoknak szánt szemetesbe gyűjtenénk az ilyen evőeszközöket, poharakat, tányérokat és valaki begyűjtené és elszállítaná tőlünk ezeket a hulladékokat, akkor iparilag, magasabb hőmérsékleten vagy nyomáson lehetne belőlük komposztot készíteni. Azonban még ekkor is kérdéses, hogy mennyire lehetne hasznosítani az ilyen eljárással készült komposztot.
A gyakorlatban viszont az a helyzet, hogy a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek nem léteznek hazánkban. Így az a jelenlegi tapasztalat, hogy a lebomló műanyagok jórészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a sima műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják, amit ezzel a mozdulattal el is szennyeznek, hiszen a lebomló műanyag nem hasznosítható újra műanyagként.
Összességében örülhetünk a jelenlegi műanyagtörvénynek?
Üdvözöljük, hogy végre uniós és országos szinten is fellépünk az egyszer használatos műanyagok ellen. Ez azt jelenti, hogy a jövőben jóval kevesebb eldobott zacskóval, szívószállal és ételesdobozzal fogunk találkozni a természetben. Ezen túlmenően támogatjuk a várhatóan 2023-ban életbe lépő, visszaváltási díjas rendszert, amit az egyszer használatos PET-palackokra, üvegpalackokra és alumíniumdobozokra vezetnének be.
Világos, hogy a cégek által előszeretettel hangoztatott újrahasznosítás önmagában nem jelent kiutat a bolygónkat sújtó műanyagkrízisből. Elég, ha vetünk egy pillantást a rendelkezésre álló számadatokra, mely szerint az eddig legyártott műanyagoknak csak kevesebb mint tizedét sikerült újrahasznosítani. De, ha csak az egyébként jól hasznosítható PET-palackot nézzük, annak is csupán a harmadát hasznosítjuk újra hazánkban, pedig az ország jelentős részén megoldott a házhoz jövő szelektív hulladékgyűjtés. Mivel az emberek nincsenek ösztönözve a szelektív gyűjtésre, újrahasznosítás helyett évente több mint egymilliárd PET-palack végzi sima hulladéklerakóban, hulladékégetőben vagy rosszabb esetben az erdőszélen, a Tiszában, Dunában és a tengerekben.
A tilalmak és a következetesen alkalmazott betétdíjak, visszaváltási díjak valóban segíthetnek megelőzni a jelenlegi pazarló, a természetet és a környezet pusztító, klímagyilkos műanyag használatát. Ezen kívül pedig fontos a kötelező újratöltési kvóták bevezetése is, azaz, hogy a visszaváltott italospalackokat újratöltsék úgy, mint nagyszüleink idejében. Többek között ezt követeljük a greenpeace.hu/stopPET címen elérhető petíciónkban is, egészen pontosan azt, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re, és az italcsomagolások legalább 70%-a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.
Közvélemény-kutatásunkból is kiderül, hogy a magyar lakosság döntő többsége a jelenleginél előremutatóbb lépéseket vár a kormánytól műanyagkérdésben: a megkérdezettek 86%-a támogatja az italcsomagolások újratöltését. A társadalmi támogatottság tehát megvan, már csak a politikai akarat hiányzik ehhez. Legyünk minél többen, hogy elérjük ezt a célt. Írd alá petíciónkat, ha még nem tetted, ha pedig már aláírtad, akkor terjeszd azt családod, ismerőseid körében.