Óriási győzelem a civileknek: semmissé nyilvánították azt a jogsértő határozatot, amely környezetvédelmi engedélyt adott a Békés vármegyei rétegrepesztéses (fracking) technológiával működő földgázkitermelés bővítésének. A döntés kimondja, hogy a Greenpeace Magyarországot az elsőfokú hatóság jogellenesen zárta ki az eljárásból, nem biztosítva számára a törvényben garantált ügyféli jogokat. A másodfokú eljárás a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezései alapján indult meg. A határozat megsemmisítése lehetőség a környezetet több szempontból is veszélyeztető palagáz-kitermelés szükségességének újragondolására.

Sarkdai palagáz üzem
© Théophile Humann-Guilleminot, CATF

A Greenpeace 2024 végén szeretett volna becsatlakozni a békési gázmező ügyében folyó eljárásba, és kérelmezte az ügyféli jogállása elismerését. Ezt a Békés Vármegyei Kormányhivatal (elsőfokú hatóság) jogilag értelmezhetetlen, józan ésszel pedig teljesen felfoghatatlan érveléssel utasította el, majd pedig a palagázmező bővítésének engedélyét is megadta. A Greenpeace fellebbezett az ügyféli jogállás megtagadása ellen, és arra kérte a Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárt (Energiaügyi Minisztérium, másodfokú hatóság), hogy változtassa meg a kormányhivatal döntését. Ez 2025. szeptember 1–jén meg is történt. A Greenpeace ügyféli jogállásának utólagos elismerése  olyan döntés, amely segítheti a többi zöldszervezetet is a környezetvédelmi közigazgatási eljárásokban jogaik megvédésében.

A mostani megsemmisítő határozat  indokolásában kimondja, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület hátrányára az elsőfokú környezetvédelmi hatóság végzése jogszabálysértő volt, mivel a Greenpeace az eljárás során nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy ügyféli garanciális jogait gyakorolhassa. Azaz nem fejthette ki véleményét a projektről és nem tekinthetett be az ügy aktáiba sem. Ez az eljárási mulasztás súlyosan sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, melyet a magyar jogrend mellett az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásai is védenek. Mivel a másodfokú eljárás során nem pótolható súlyos hibáról volt szó, így a határozatot meg kellett semmisíteni.

A Magyar Természetvédők Szövetsége 2025 januárjában fellebbezett a Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárnál a Sarkad környéki palagáz-kitermelés bővítésére kiadott engedély ellen, a döntés megsemmisítését követelve. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace szerint a helyi lakosságra, vizekre és földekre nagy terhelést, kockázatot jelentő palagáz-kitermelési projekt korábbi engedélyei megalapozatlanok, ezért alapos felülvizsgálatukat évek óta sürgették a szervezetek.


A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezésében sérelmezte, hogy a Békés Vármegyei Kormányhivatal az engedéllyel olyan tevékenységet hagyott jóvá, amelynek hatásait nem is vizsgálta. A 4-5 kilométer mélyen található palagáz rétegrepesztéses felszínre hozásával kapcsolatban olyan alapvető elemzések hiányoztak, mint az akár több tucat gázkút összesített hatásai, azok teljes vízfogyasztása, vagy a szén-dioxid és metánkibocsátások mértéke.


Összhangban a Magyar Természetvédők Szövetsége kifogásaival, a másodfokú hatóság nyilatkozattételre hívta fel a bányacéget. Ebben olyan alapvető adatok és elemzések pótlását kérte, mint a jövőben tervezett kutak száma, helyszíne és hatásai, a metánkibocsátással kapcsolatos számítások és a fáklyák működési ideje. A hatóság emellett a rezgés elleni védelemről szóló vizsgálatokat is hiányolta. A feltett kérdések alapján beigazolódott, hogy ezek az adatok az eredeti engedélyezési eljárás során nem álltak rendelkezésre, a vármegyei kormányhivatal mégis megadta a cégnek az engedélyt. A bányacég válaszait az eljárás keretében nem hozták nyilvánosságra.


Szeptember 11-én az elsőfokú hatóság kiadta a végzést , hogy az engedélyezési eljárást – a kérelem cég általi visszavonására tekintettel – megszünteti.


“Örülünk, hogy a sokéves munkánk beérett: a nemzeti hatóság a Békés vármegyei lakosság, a vízkincs és a földek védelmében döntött, és igazat adott a civileknek. A felülvizsgálati eljárásban a nemzeti hatóság által bekért plusz információk mind azt jelzik, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége jó úton járt, amikor több körben hívta fel a figyelmet a környezeti és társadalmi kockázatokra, a megalapozott adatok és elemzések hiányára. A palagáz üzembővítési és mezőfejlesztési engedély megsemmisítése véleményünk szerint lehetőséget ad arra, hogy a hazai döntéshozók átgondolják a rétegrepesztéses gázkitermelés létjogosultságát Magyarországon” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.


“Ez történelmi jelentőségű döntés. A hatóság világosan kimondta, hogy nem fosztható meg egy civil szervezet sem a jog által garantált ügyféli jogállástól. A zöldszervezetek ügyféli jogállása jelentősen hozzájárul az egészséges környezet védelméhez, a természetvédelem sikeréhez, a jövő nemzedékek jogainak védelméhez. Mindenkinek alapvető érdeke, hogy ezekkel a jogokkal élni tudjunk. Ebben az esetben teljesen egyértelmű a szakmai álláspontunk: a fracking veszélyt jelent a környezetre, az amúgy is szenvedő ökoszisztémákra és az emberi egészségre, ezért be kell tiltani Magyarországon is!” – emelte ki Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az ügyben a Greenpeace Magyarország jogi képviseletét dr. Gutper Ildikó ügyvéd, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviseletét pedig dr. Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója látta el.