Budapest, 2025. január 10. – A Greenpeace szerint a Kormányhivatal olyan jogszerűtlen döntést hozott velük szemben, amely alapján később bármilyen, neki nem tetsző ügyben is megtagadhatná a válaszadást egy civil szervezettől. Ugyanis ahelyett, hogy megválaszolták volna a Greenpeace-nek a nyékpusztai gázkitermelés veszélyeivel kapcsolatos kérdéseit, a szervezet szerint jogellenesen próbálják meg kizárni őket a Sarkad melletti gázüzem környezeti hatásvizsgálati eljárásából. Ez a Greenpeace szerint sérti a nemzetközi egyezményekben lefektetett alapjogokat, és ellentétes az Alaptörvénnyel és más magyar jogszabályokkal. A hivatal a zöldek szerint óriási szereptévesztésben van, mert elvonná a bíróság hatáskörét, sőt, még az Országgyűlés politikai döntési jogkörét is átvenné. 

© Greenpeace

A Greenpeace a nyékpusztai gázmező ügyében folyó eljárásba szeretett volna becsatlakozni. Ezért a vonatkozó jogszabály értelmében a szervezet kérelmezte az ügyféli jogállása elismerését, és elküldte észrevételeit a gázüzem környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához a Békés Vármegyei Kormányhivatalnak. A hivatal azonban azelőtt,  hogy megválaszolta volna a zöldszervezet kérdéseit, elutasította a Greenpeace kérelmét az eljárásba ügyfélként való becsatlakozásra.

A Kormányhivatal az érdemi válaszadás előtt azt vizsgálta, miért nem kell figyelembe venni a Greenpeace törvény által biztosított és eddig számtalanszor elismert ügyféli jogait,  és válaszolni a szervezet felvetéseire.

Egyebek közt vitatta a civil szervezet területi illetékességét is: szerintük “az érintettség csak és kizárólag akkor állna fönn, ha a szervezet székhelye a hatásterületen lenne.” Mindez azért abszurd, mert közben azt is elismerik, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület “működési területe az Alapszabálya szerint Magyarország területe.” 

Emellett a  hivatal azzal is indokolta a Greenpeace eljárásból való kizárásának döntését, hogy szerintük a szervezet politikai tevékenységet folytat. Mivel a Greenpeace Magyarország Egyesület irataiban a Hatóság nem talált bizonyítékot a politikai működésre, ezt alátámasztandó a Greenpeace európai szervezetét vádolták meg ezzel, jogtalanul és helytelenül.

A Greenpeace szerint a Kormányhivatal összemossa a szakmai érdekképviseletet és a politikai tevékenységet is. A Hatóság ezzel a döntésével megkísérli az egyesületekkel összeegyeztethetetlen, közvetlen politikai tevékenységnek minősíteni például a konferenciák megrendezését, a kommunikációs kampányokat, a szakpolitikai dokumentumok készítését például az éghajlat-politikáról vagy a természetvédelemről. Ha ebben a Kormányhivatalnak igaza lenne, az azt jelentené, hogy mindezekkelcsak politikai pártok és politikai hatalomra törekvő szervezetek foglalkozhatnának. 

A Kormányhivatal ezzel nemcsak bírósági döntéseket ír felül, de olyan kérdésekben is dönt, melyekben még az Alkotmánybíróság sem találta magát illetékesnek. A Kormányhivatal a hatáskörén Alaptörvény-sértő szinten túlterjeszkedve még az Országgyűlés szerepét is átvenné, amikor a politikai tevékenység fogalmát a jogalkotó helyett definiálja.  

Ráadásul olyan precedenst teremthetne, amely alapján egy hivatal jogszabályra hivatkozás nélkül, vagyis önkényesen dönthetné el azt, hogy mely egyesület kérdéseire kíván válaszolni, és melyiktől tagadja meg a válaszadást arra hivatkozva, hogy szerinte az politikai. Ezzel tulajdonképpen megtiltaná a civil szervezeteknek  az érdekképviseletet vagy szakpolitikai tevékenységet is. Pedig az Alaptörvény VIII. cikke szerint (…) érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.” 

A Kormányhivatal annak ellenére járt el így, hogy Greenpeace-t, és minden más, alapszabálya szerint Magyarország teljes területén működési területtel rendelkező környezetvédelmi egyesületet ügyféli jogállás illeti meg minden Magyarországon folyó környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásban a környezetvédelmi törvény rendelkezése (1995. évi LIII. törvény 98. § (1)) értelmében.

Mindezek miatt a Greenpeace a fellebbezésében arra kéri a Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárt, hogy változtassa meg a kormányhivatal döntését, és tegye lehetővé a szervezet részvételét az eljárásban. Amennyiben a döntést nem bírálnák felül, a Greenpeace további jogi eszközöket is megvizsgálna annak érdekében, hogy élhessen a törvények által biztosított jogaival.

A Greenpeace a nyékpusztai gázmező ügyében többek között arra lett volna kíváncsi, hogy 

  • milyen, a környezetre potenciálisan veszélyes anyagokat használnak az eljárás során,
  • hogyan óvják az érintett terület vízkészleteit,
  • milyen tervek készültek a kitermeléssel járó megnövekedett tehergépjármű-forgalom kezelésére,
  • hogyan tervezik csökkenteni a légkörbe engedett, súlyosan klímakárosító metán mennyiségét.

Jogilag értelmezhetetlen, józan ésszel pedig teljesen felfoghatatlan érvelést próbálnak gyártani, hogy miért nem vagyunk jogosultak megvédeni hazánk természeti értékeit és lakosságát a fosszilis ipartól. Szerintünk ehelyett inkább teljes körűen fel kellene tárniuk a környezetpusztító beruházás veszélyeit, és meg kellene válaszolniuk a kérdéseinket. Ha ezt megtennék, talán ők is rájönnének, hogy mennyire rossz ötlet tönkretenni az aszályok által már amúgy is sújtott Alföldet a rétegrepesztéses gázkitermeléssel, és tovább fokozni a klímaválságot újabb és újabb gázmezők feltárásával”- nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace a rétegrepesztéssel, azaz fracking technológiával folyó gázkitermelés magyarországi betiltását követeli. A környezeti kockázatai miatt Európa több országában már betiltott eljárást itthon az amúgy is vízhiánnyal küzdő Alföldön alkalmazzák. A zöldszervezet mérései korábban a levegőben a rákkeltő benzol határérték feletti jelenlétét mutatták ki.

A Greenpeace Magyarországot a jogi eljárásban dr. Gutper Ildikó képviselte.