2023 volt az eddigi legmelegebb év a Földön, amelynek pusztító következményei az egész világon érezhetőek voltak, és ennél még súlyosabb következményekkel kell szembenézni, ha nem változtatunk azon, ahogyan élünk. A döntéshozóknak a jelenleginél sokkal többet kellene tenniük a klíma és élővilág védelméért. Sok elkötelezett embernek köszönhetően azonban szép számmal születtek sikertörténetek, amelyek reményt adnak arra, hogy a világ egy zöldebb és igazságosabb hely legyen. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat cikkünkben.
A klímacsúcson végre kimondták: át kell állni a fosszilisekről a klímabarát energiaforrásokra
A dubaji COP28 klímacsúcs egyértelmű üzenetet küldött a világnak: még ebben az évtizedben növelni kell a megújulókat és az energiahatékonysági intézkedéseket, hogy megkezdődhessen a fosszilisekről való leszakadás. A világ csaknem összes országa megállapodott abban, hogy eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagoktól, amely az éghajlati válság egyik fő okozója. A klímatárgyalások elmúlt 28 éve alatt ez történelmi áttörésnek tekinthető – hiszen eddig még csak meg sem említették a klímakatasztrófát okozó fosszilis energiahordozókat a klímacsúcsok záródokumentumaiban.
A konferencia végső zárószövege azonban számos kiskaput és hiányosságot tartalmaz, és nincs benne egyértelmű felhívás a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére. Ezért még nagyon sok a tennivaló, például ki kell dolgozni egy világos és előremutató tervet a fosszilisek mielőbbi, igazságos kivezetéséről.
Az őslakos népek munkáját, tudását és gyakorlatait az élővilág védelmének leghatékonyabb eszközeként ismerték el
Az ENSZ 15. Biodiverzitás Konferenciáján (COP15) 2022 év végén történelmi jelentőségű megállapodásban ismerték el az őslakos népek munkáját, tudását és gyakorlatait, mint az élővilág védelmének leghatékonyabb eszközét. A Kunming-Montreal Megállapodás megnyitja az utat azelőtt, hogy a természetvédelembe beépítsék az őslakosok által régóta alkalmazott gyakorlatokat.
Az őslakos népek az emberiség 5%-át teszik ki, ám szerepük kiemelkedő a természetvédelemben, hiszen az őslakosok a Föld élővilágának 80%-át védelmezik. A Kunming-Montreal Megállapodás végrehajtása során tiszteletben kell tartani az őslakosok területeit, biztosítani kell jogaikat, és azt, hogy hatékonyan részt vehessenek a döntéshozatalban.
Az ENSZ keretein belül a világ vezetői megállapodtak az óceánok védelméről
2023. márciusában történelmi jelentőségű egyezmény született az óceánok védelmében: közel két évtizedes tárgyalássorozat után a világ vezetői végre megállapodtak abban, hogy 2030-ig a nyílt tengerek 30%-át védetté kell nyilvánítani. Erre azért van szükség, hogy megőrizzük és helyreállítsuk az óceánok élővilágát, hiszen enélkül nem maradhat fenn a szárazföldi élet sem.
Szeptemberben számos ország aláírta az egyezményt, ezzel is jelezve elkötelezettségüket (azóta több mint 80 ország írta alá). A munka java azonban még hátravan. Az egyes országok parlamentjeinek is minél előbb ratifikálniuk kell az egyezményt, hiszen csak ezután válik működőképessé, és sürgősen el kell kezdeniük kijelölni a védett tengeri övezeteket.
Felléptünk a mélytengeri bányászat ellen
Egy új iparág kezdett el kibontakozni az elmúlt években: a mélytengeri bányászattal különböző nemesfémek után kutatnának az eddig még érintetlen mély tengerekben, amely rendkívül veszélyes gyakorlat az élővilágra nézve. 2023-ban azonban nem kapott zöld utat az iparág ahhoz, hogy élesben is megkezdődhessen a kitermelés. A Greenpeace-nek sikerült elég ellenállást mozgósítania, hogy megakadályozzuk a tengerfenék feltúrását. Az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatóságának (ISA) kormányai ellenálltak a kereskedelmi nyomásnak, és egyértelmű politikai ellenállásukat fejezték ki az ellen, hogy a mélytengeri bányászat a közeljövőben elindulhasson.
A Greenpeace 2022. októberében kezdett fellépni a mélytengeri bányászat ellen – akkor nyolc nemzet támogatta, hogy rendeljenek el moratóriumot erre a pusztító iparágra. Egy évvel később, a Greenpeace munkájának köszönhetően, megháromszorozódott azon kormányok száma, amelyek az iparág leállítását követelik.
Górcső alá kerültek a magánrepülők és a luxuskibocsátások
2023-ban górcső alá kerültek a luxuskibocsátások és a magánrepülők. A Greenpeace és szövetségeseink nyomása politikai változást hozott: Ausztria, Franciaország és Hollandia felszólította az Európai Uniót, hogy szigorítsa a magánrepülős utazásokra vonatkozó jogszabályokat. Ennek eredményeképpen az EU Közlekedési Tanácsának ülésén először került sor a repülős utazásokra vonatkozó szabályozás megvitatására.
Áprilisban a holland Greenpeace és más szervezetek kampánya nyomán az amszterdami Schiphol repülőtér a magánrepülőgépek betiltását javasolta, Belgium pedig adót vetett ki a magánrepülőgépekre és a rövid távú repülőjáratokra. Júliusban Portugália bejelentette, hogy szén-dioxid-adót vet ki a magángéppel történő repülőutakra.
A következő lépés az, hogy világszerte betiltsák a magánrepülőgépeket, hiszen egy főre vetítve ez a legszennyezőbb közlekedési forma.
Kimondták: joga van az embereknek a békés tiltakozáshoz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023. június 27-én hozta meg ítéletét a régóta húzódó Arctic 30 kontra Oroszország ügyben, amelyben megállapította, hogy az orosz hatóságok önkényesen vettek őrizetbe 28 Greenpeace-aktivistát, valamint két szabadúszó újságírót, és megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat.
2013. szeptemberében az Arctic 30 néven ismertté vált csoportot kalózkodás gyanújával őrizetbe vették, miután orosz kommandósok megrohamozták és lefoglalták a Greenpeace Arctic Sunrise nevű hajóját. A hajó legénysége Oroszország északi partjainál, a Pecsora-tengeren békés eszközökkel tiltakozott a sarkvidéki olajkitermelés ellen. A legénység tagjai két hónapot töltöttek oroszországi fogdákban, mielőtt óvadék ellenében szabadlábra helyezték, majd végül szabadon bocsátották őket, és engedélyezték nekik, hogy elhagyják az országot.
Egy másik, mérföldkőnek számító ügyben egy holland bíróság kimondta, hogy a Greenpeace folytathatja a mélytengeri bányászat elleni békés tiltakozását a tengeren, miután aktivisták több mint 200 órára feltartóztatták az iparág egyik hajóját a Csendes-óceánon.
Pert nyert a Greenpeace a Fertő ügyében
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023. májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében. A Győri Törvényszék ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte. Az évekkel ezelőtt megkezdett természetpusztító turisztikai beruházást közben leállították.
Az elmúlt év végén a beruházás újratervezésére, engedélyezésére és megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban már csak az eredeti kis strand és kikötő helyreállítása, és egy ökocentrum szerepel, ami – ha valóban így marad – megfelel a szelíd turizmus elveinek.
Helyi civilekkel együtt több mint három éve küzdünk a Fertő megmentéséért. A folyamatban lévő jogi eljárásokat tovább visszük, és rajta tartjuk a szemünket a beruházáson, amíg az utolsó munkagép is levonul a területről.