A közelmúlt híre, hogy 2017-ben Essen, az egykori német bányászváros nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet. Az Európai Bizottság által 2010 óta adományozott cím egy évre szól – és a címet elnyerő város egy évtizeden belül nem pályázhat újra. Magyar város még soha nem nyerte el ezt a kitüntetést, de érdekesség, hogy Pécs felkerült a 2019-es jelöltek közé, ahol 14 versenytársával kell majd megmérkőznie a címért.
Essen. Forrás: ec.europa.eu/Ecolounge
Európa Zöld Fővárosa volt eddig Stockholm (Svédország), Hamburg (Németország), Vitoria-Gasteiz (Spanyolország, Baszkföld), Nantes (Franciaország), Koppenhága (Dánia), Bristol (Anglia), Ljubljana (Szlovénia) és Essen (Németország). A pályázat a 100 000 lakos feletti európai városoknak nyitott, az ettől kisebb, 20 000 és 100 000 közötti lakosszámú városok a Zöld Levél (Green Leaf) kategóriában versenyezhetnek egymással.
Essen folyója, az Emscher. Forrás: Flickr/Ecolounge
A versenyző városoknak 12 környezeti jellemző (indikátor) alakulásáról kell beszámolnia négy különböző fázisban. A pályázatnak tehát adatokat kell tartalmaznia a következőkről:
- klímaváltozás: mérséklés és alkalmazkodás;
- helyi közlekedés;
- zöld városi területek (beleértve a fenntartható területhasználatot is);
- természet és biodiverzitás;
- levegőminőség;
- a zajhelyzet minősége;
- hulladékgyűjtés és -kezelés;
- vízgazdálkodás;
- szennyvízkezelés;
- ökoinnovációk és a fenntartható gazdálkodásban keletkező munkahelyek;
- energiagazdálkodás;
- integrált környezetgazdálkodás.
A fenti 12 kritériumrendszer mindegyikében külön-külön kell foglalkoznia a pályázóknak
- a jelenlegi állapottal;
- a mérésekkel igazolható utolsó 5-10 év környezeti adataival;
- a rövid és hosszú távú jövőbeli célokkal, és annak leírásával, hogy azokat milyen lépéseken keresztül tervezik elérni;
- annak megjelölésével, hogy miként dokumentálják és teszik nyilvánossá a fenti információkat.
Mindezekből látható, hogy
Budapestnek a mai állapotában nem sok esélye lenne Európa Zöld Fővárosává válni.
Sokkal több olyan európai nagyvárost tartunk ma számon, akik szinte tülekednek azért, hogy megmutassák versenytársaiknak, lakóiknak vagy az odalátogató turistáknak, milyen hatalmas erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lakóhelyként, vállalkozási környezetként, turisztikai célpontként őket és éppen őket válasszák az adott célcsoportok. Aki ebben a városversenyben lemarad, az gazdaságilag is lemarad. Nem azt tapasztaljuk, hogy Budapesten ezek fontos szerepet játszanának a várospolitikában.
Hatalmas a lemaradás, és a rendszerváltozás utáni Budapest ebben ciklusokon átívelően rosszul teljesít.
Bár történt óriási előrelépés a szennyvíztisztítás terén, aminek következtében lassan visszakapjuk akár fürdővízként is a Dunát, vagy nagyságrendekkel nőtt a kerékpárt választók száma, és a szelektív hulladékgyűjtésben is hatalmasat fejlődött a város;
a klímaváltozáshoz nem nagyon alkalmazkodtunk még, a helyi közlekedésben sokkal nagyobb reformokat kellene véghezvinni az agglomerációs közlekedési szövetség, az egységes tarifarendszer terén, át kellene állni sokkal környezetbarátabb hibrid vagy elektromos hajtású buszokra, és tovább kellene csillapítani a belvárosi gépjárműforgalmat.
Beruházásainknak tiszteletben kellene tartani a meglévő zöldfelületeinket, és lehetőség szerint új zöldterületeket kellene fejleszteni. A passzívház-technológiák bevezetésével és az elektromos és hibridhajtásra való átállással, az erről szóló ösztönzőkkel kellene javítani a zaj- és levegőminőség helyzeten, a szmogriadók alkalmával pedig a közösségi közlekedés kedvezményes használatával kellene ösztönözni a lakosokat az életmódváltásra. A közterületi öntözésben és pormentesítésben jobban lehetne támaszkodni a felszíni vizek és a talajvizek öntözési célú használatára, a szürkevíz-gazdálkodásra.
Ezek a feladatok sokkal hatékonyabb környezetgazdálkodást igényelnének a mostaninál, de elérhető célok.
A városi zöldfelületek védelméről szóló kiáltványunk megalapozó szakmai anyaga egyik-másik lépést részletesen is tárgyalja. Budapest lehet egyszer Európa Zöld Fővárosa, ha nagyon szeretné. Mindez pedig gazdasági haszonnal, és a helyben lakók közérzetének, egészségi helyzetének javulásával jár.
Ez a cím nem csak egy üres kitüntetés, hanem komoly erőfeszítések díja. Európán belül pedig egyre nagyobb tisztelet és megbecsülés övezi azokat a városokat, akiknek sikerül e címet megszereznie. Szurkoljunk ehhez Pécsnek 2019-ben! Budapest pedig megcélozhatná a 2024-es indulást. Ez lehet olyan fővárosi minimum, amiben egyetértünk, mert az egészségünk a tét. Ehhez pedig először nyerjük meg a helyi és az országos politikát a városi zöldfelületek védelmében. Csatlakozz aláírásoddal te is: ez fontos első lépés lehet!
Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!