2023 volt az eddigi legmelegebb év a Földön, amelynek pusztító következményei az egész világon érezhetőek voltak, és ennél még súlyosabb következményekkel kell szembenézni, ha nem változtatunk azon, ahogyan élünk. A döntéshozóknak a jelenleginél sokkal többet kellene tenniük a klíma és élővilág védelméért. Sok elkötelezett embernek köszönhetően azonban szép számmal születtek sikertörténetek, amelyek reményt adnak arra, hogy a világ egy zöldebb és igazságosabb hely legyen. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat cikkünkben.
A klímacsúcson végre kimondták: át kell állni a fosszilisekről a klímabarát energiaforrásokra
” alt=”Mintegy 65 aktivista világító sárga léggömböket tart a magasba a COP28 klímacsúcson, azt üzenve a világ vezetőinek, hogy sürgősen cselekedni kell.
” class=”wp-image-10779″/>Mintegy 65 aktivista világító sárga léggömböket tart a magasba a COP28 klímacsúcson, azt üzenve a világ vezetőinek, hogy sürgősen cselekedni kell.
A dubaji COP28 klímacsúcs egyértelmű üzenetet küldött a világnak: még ebben az évtizedben növelni kell a megújulókat és az energiahatékonysági intézkedéseket, hogy megkezdődhessen a fosszilisekről való leszakadás. A világ csaknem összes országa megállapodott abban, hogy eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagoktól, amely az éghajlati válság egyik fő okozója. A klímatárgyalások elmúlt 28 éve alatt ez történelmi áttörésnek tekinthető – hiszen eddig még csak meg sem említették a klímakatasztrófát okozó fosszilis energiahordozókat a klímacsúcsok záródokumentumaiban.
A konferencia végső zárószövege azonban számos kiskaput és hiányosságot tartalmaz, és nincs benne egyértelmű felhívás a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére. Ezért még nagyon sok a tennivaló, például ki kell dolgozni egy világos és előremutató tervet a fosszilisek mielőbbi, igazságos kivezetéséről.
Az őslakos népek munkáját, tudását és gyakorlatait az élővilág védelmének leghatékonyabb eszközeként ismerték el
” alt=”Őslakos vezetők állnak ki a biológiai sokféleségért és az emberi jogokért az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 15. Konferenciája (COP 15) alatt Montrealban.
” class=”wp-image-10785″/>Őslakos vezetők állnak ki a biológiai sokféleségért és az emberi jogokért az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 15. Konferenciája (COP 15) alatt Montrealban.
Az őslakos népek az emberiség 5%-át teszik ki, ám szerepük kiemelkedő a természetvédelemben, hiszen az őslakosok a Föld élővilágának 80%-át védelmezik. A Kunming-Montreal Megállapodás végrehajtása során tiszteletben kell tartani az őslakosok területeit, biztosítani kell jogaikat, és azt, hogy hatékonyan részt vehessenek a döntéshozatalban.
Az ENSZ keretein belül a világ vezetői megállapodtak az óceánok védelméről
2023. márciusában történelmi jelentőségű egyezmény született az óceánok védelmében: közel két évtizedes tárgyalássorozat után a világ vezetői végre megállapodtak abban, hogy 2030-ig a nyílt tengerek 30%-át védetté kell nyilvánítani. Erre azért van szükség, hogy megőrizzük és helyreállítsuk az óceánok élővilágát, hiszen enélkül nem maradhat fenn a szárazföldi élet sem.
Szeptemberben számos ország aláírta az egyezményt, ezzel is jelezve elkötelezettségüket (azóta több mint 80 ország írta alá). A munka java azonban még hátravan. Az egyes országok parlamentjeinek is minél előbb ratifikálniuk kell az egyezményt, hiszen csak ezután válik működőképessé, és sürgősen el kell kezdeniük kijelölni a védett tengeri övezeteket.
Felléptünk a mélytengeri bányászat ellen
Greenpeace-aktivisták tiltakoznak a mélytengeri bányászat ellen a Csendes-óceán térségében.
Egy új iparág kezdett el kibontakozni az elmúlt években: a mélytengeri bányászattal különböző nemesfémek után kutatnának az eddig még érintetlen mély tengerekben, amely rendkívül veszélyes gyakorlat az élővilágra nézve. 2023-ban azonban nem kapott zöld utat az iparág ahhoz, hogy élesben is megkezdődhessen a kitermelés. A Greenpeace-nek sikerült elég ellenállást mozgósítania, hogy megakadályozzuk a tengerfenék feltúrását. Az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatóságának (ISA) kormányai ellenálltak a kereskedelmi nyomásnak, és egyértelmű politikai ellenállásukat fejezték ki az ellen, hogy a mélytengeri bányászat a közeljövőben elindulhasson.
Górcső alá kerültek a magánrepülők és a luxuskibocsátások
Az Extinction Rebellion és a holland Greenpeace aktivistái békésen tüntetnek az amszterdami Schiphol repülőtéren, amely az EU második legnagyobb légikikötője.
Kimondták: joga van az embereknek a békés tiltakozáshoz
A Greenpeace támogatói tüntetnek Madridban 2013-ban. Azt követelik, hogy bocsássák szabadon az Arctic 30 (sarkvidéki harmincak) néven ismertté váló csoport tagjait, akiket az orosz hatóságok vettek őrizetbe, miután a Greenpeace Arctic Sunrise nevű hajóján utazva Oroszország északi partjainál tiltakoztak a sarkvidéki olajkitermelés ellen.
2013. szeptemberében az Arctic 30 néven ismertté vált csoportot kalózkodás gyanújával őrizetbe vették, miután orosz kommandósok megrohamozták és lefoglalták a Greenpeace Arctic Sunrise nevű hajóját. A hajó legénysége Oroszország északi partjainál, a Pecsora-tengeren békés eszközökkel tiltakozott a sarkvidéki olajkitermelés ellen. A legénység tagjai két hónapot töltöttek oroszországi fogdákban, mielőtt óvadék ellenében szabadlábra helyezték, majd végül szabadon bocsátották őket, és engedélyezték nekik, hogy elhagyják az országot.
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023. májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében. A Győri Törvényszék ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte. Az évekkel ezelőtt megkezdett természetpusztító turisztikai beruházást közben leállították.
Az elmúlt év végén a beruházás újratervezésére, engedélyezésére és megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban már csak az eredeti kis strand és kikötő helyreállítása, és egy ökocentrum szerepel, ami – ha valóban így marad – megfelel a szelíd turizmus elveinek.
Helyi civilekkel együtt több mint három éve küzdünk a Fertő megmentéséért. A folyamatban lévő jogi eljárásokat tovább visszük, és rajta tartjuk a szemünket a beruházáson, amíg az utolsó munkagép is levonul a területről.
2025. 09. 23., Budapest – A Greenpeace évek óta kampányolt az óceánok védelméért. Hazánk is aktívan hozzájárult a sikerhez, mivel egyike volt annak a 60 országnak, melyek ratifikálták az ENSZ…
Óriási győzelem a civileknek: semmissé nyilvánították azt a jogsértő határozatot, amely környezetvédelmi engedélyt adott a Békés vármegyei rétegrepesztéses (fracking) technológiával működő földgázkitermelés bővítésének. A döntés kimondja, hogy…
A Greenpeace Magyarország üdvözli az óceánvédelmi egyezmény hazai törvénybe iktatását, amelyről április 29-én hozott döntést az országgyűlés, május 8-án pedig a köztársasági elnök is aláírta azt.
Kérjük, válaszd ki, hogy mely sütik tárolását engedélyezed
A weblap sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat egyes funkciók működéséhez, továbbá a kampányaink célzott kommunikációjához. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashatsz bővebben. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához.
© Marie Jacquemin / Greenpeace
© Greenpeace / Toma Iczkovits
© POW / Greenpeace” class=”wp-image-10787″/>
© Járdány Bence / Greenpeace” alt=”Udvaros Dorottya és Greenpeace-aktivisták a Fertő tónál követelik a kormányzati beruházás azonnali leállítását 2022-ben.
